Ugyanúgy (2015) 91% 152★

Zseniális társadalomkritika. Ha eltűnik az egyediség, legyél te az.

Elképesztően gyönyörűséges és fájdalmasan igaz!♥
Igenis lógj a suliból egy napot, néha hagyd a francba a tanulást, és csináld azt, amit szeretsz, engedd el a munkát, és élvezd az életet, fedezd fel a világot, mert annyi kincset rejt.

Nagyon fontos a mondanivalója, zseniális társadalomkritika. A grafikája is tetszett spoiler és az üzenete is teljesen átjött.
A vége nagyon megfogott, a stáblistás rajzok pedig nagyon cukik.

Benne van az élet. Gyönyörű és rohadt fájdalmas.

Szanaszét sírom magam minden alkalommal.
Túlságosan igaz. Túlságosan fáj.

A valóságban is hány ilyen van. Pláne olyan, hogy a szülő végül nem jön rá, mi a legjobb a csemetéjének. Vajon hány tehetség van, akit fel sem fedeztek, mert a szülei álmát valósította meg? Akik, ha engedik a szárnyukat kibontani, mára a legjobb zenészek, sportolók, bármik lennének. Ehelyett most ők is megszürkülve élnek egy olyan életet, amit elvártak tőlük, de nem az övék. Kincsek, melyek sosem kerülnek napvilágra.

Bájos és nagyon igaz történet, fontos mondanivalóval. A gyerkőc pedig aranyos.

Borzalmas, hogy a legtöbb embernek az élete egyharmadát(!) olyan munkával kell eltöltenie, amit valójában nem is szeret (sőt, néha kifejezetten utál). Ez a világunk egyik legnagyobb bűne. Kitörni a mókuskerékből pedig nagyon nehéz…

Ez engem most nagyon megtalált. Szép a grafika, jó a mondanivaló, és annyira, de annyira tükröt tart… illeszkedj be a rendszerbe, ne lógj ki a sorból, dobd el a kreativitásod, … és aztán sorvadj el… vagy …!!!

Awwww…-kategória nyertese.