Szellem van a házunkban (2023) 67% 118★

Hát nem valami nagy durranás ez a film. Klisés is, de egynek tuti elmegy, meg még vicces is. Érdekesek a karakterek, és érdekesen fel lett építve ez a sztori. spoiler A sztori elment, és az autós üldözésnél jókat nevettem, szórakoztató volt, és vicces is. spoiler Egynek elment ez a sztori is, jónak jó volt. :)

Nem értem miért ez a százalék. Nem volt ez egy rossz film. Mondjuk itt is megtévesztő a címkézés. Horrornak van címkézve, de ez amúgy horrorkomédia. És annak viszont nagyon jó! Az eleje persze vicces meg kis aranyos, aztán persze kiderül a szellem története is. És milyen történet van mögötte!! Egyszer mindenképp megéri megnézni szerintem.

Horror? Talán. Inkább nem. Tetszett? Imádtam. És a végét végig sírtam? Naná.

Az elején még úgy tűnt, hogy valamiféle horror vígjáték féle felé halad a történet, aztán inkább kicsit komolyabb irányba ment el. Voltak benne sablonos helyzetek és szereplők, de maga a a rejtély megoldása és a befejezés tetszett nekem. Érzelmes film volt, de ment át érzelgősbe. Érdekes, hogy a legfélelmetesebb szereplő egy ember volt.

Ez egy könnyed, kedves film. Nem is akar több lenni egy egyszerű szórakoztató tévéfilmnél, ezért ha valakinek nagy elvárásai vannak, az adjon lejjebb az igényéből. Ez amolyan délutáni matinéfilm, és van egy kis korkritika, egy kis családösszetartozás érzet, egy kis üldözéses akció, no meg némi megható rész. Pont elegendő mindenből. Szerintem megéri megnézni, ha csak szimplán lazulni, szórakozni vágyunk.

Meglepően drámai, de azért mélységében nem lép túl az átlagos ifjúsági-családi kalandfilmek nyomvonalán, viszont ettől függetlenül egy pozitív meglepetés, hiszen a mondanivaló és drámai vonal mellett a társadalomkritika is lehel annyi extra életet a megszokott szellem-zsánerbe, hogy friss tudjon maradni. Persze, a spanyolviaszt nem találja fel, ahogyan a klisék tömkelege is megvan benne, arról nem beszélve, hogy a krimi-szál is meglehetősen felszínes, de mégis, a tehetséges színészek és a jól adagolt karakterépítéshez egy olyan tetőpont párosul, ami miatt egy kellemes délutáni szórakozásként elkönyvelhető a mű, akár az egész család számára.

Értékelés: 7/10

Ez nagyon tetszett! :) Már eleve azzal megvettek, hogy a szellem szerepében a Stranger Things serifét láthatjuk (David Harbour), és még egy kisebb szerepben „Stifler mamája” (Jennifer Coolidge) is feltűnik! :D Az is nagyon meglepett, hogy a rendezője az a Christopher Landon, akinek az édesapja (Michael Landon) szintén rendező volt, valamint Michael játszotta anno a szívemnek nagyon kedves „A farm, ahol élünk” c. sorozatban a családfőt, Charles Ingallst. :) Nagyon tehetséges rendező lett a fia is, ő rendezte pl. a „Boldog halálnapot” filmeket is, amiket szintén szerettem. :) Ezek után biztosan követem majd az ő munkásságát is.

Nagyon érdekes elegy volt ez a film, kicsit horror, és akció, kicsit családi és tinifilm, kicsit vígjáték és (nagyon) dráma. Viszont: mindez patikamérlegen kiszámolva, a megfelelő arányban adagolva. A végkifejlet meglepett, erre pont nem számítottam (bár nyilván logikus volt amúgy).
Érdekes volt az is, ahogyan a mai modern világot, az online szereplést, videófeltöltést, tartalomgyártást is belevitték. Ha ilyesmi történne a valóságban, egészen biztosan ezt tennék nagyon sokan, hogy levideózom és felrakom youtubera/tiktokra, bezengem vele a médiát stb…. :/ Szép kis görbe tükör ez is, hogy mindenből szenzációt kell csinálni, meg ami/aki nincs fenn a neten az nem is létezik.
Szeretettel ajánlom ezt a filmet azoknak is, akik esetleg már ösztönösen tartanak a Netflixes filmektől (amúgy meg tudom érteni…), mert ez tényleg a jobbak közül való. Kellemes kikapcsolódás volt ez nekünk, biztosan újranézzük még. :)

Aranyos volt, néhol humoros és persze klisés. De ez így volt jó, szórakoztatott. David Harbournak nem sok szöveget kellett tanulnia :D

Amilyen kis bugyuta film, olyan sokat bőgtünk rajta Petrával. Elején kicsit félelmetes is, de többnyire vicces, és a gyereknek is egy másik szempontot mutat, hogy nem is kell félni feltétlenül a szellemtől, mert nem is gonosz. Végigbőgtük a végét, jó volt így közös programnak.
Azért még egyszer nem nézném meg :-P

Bugyuta vígjátéknak tűnt, nem az. Vannak vicces jelenetek, de nagyrészt inkább szomorú. Parának para, mármint nem horrorosan vagy látványra, hanem történeti szempontból. Klisésnek is klisés, de egynek jó volt, mondjuk nevetésre vágytam, nem erre.