Skate-Leading☆Stars (2021–2021) 68% 10★

Elfogult vagyok a sportanimékkel kapcsolatban, mert valahogy mindig magukkal tudnak ragadni, most is az utolsó rész alatt remegett a kezem az izgalomtól. Sajnos hiába van sok karakter, és igazából egyiket sem lehet utálni, de ez kevés volt ahhoz, hogy kb bárkit is meg tudjak kedvelni. Persze, ott van a Sasugai & Maeshima kombó, akiknek jó a csapatdinamikája, meg volt pár jó jelenetük, de a többiek – meg amúgy ők is – eléggé egydimenziósak lettek. És persze ott van az Akashi hangján megszólaló Shinozaki is… Nem tagadom élveztem a dögös bishounen látványát, akit ráadásul Kamiya Hiroshi hangja tett még szexibbé, de személyiségfejlődése egy hatalmas katyvasz. Persze, cuki, ahogy tanácstalankodik, mennyire nulla a társalgási képessége, de attól még… spoiler Mindenesetre az előadások nagyon tetszettek, alapból imádom a műkorcsolyázást is, szóval ebből a szempontból eléggé betalált nálam a sorozat, de a karaktereket nem tudtam ennyi idő alatt megkedvelni.

Elfogult vagyok a műkorcsolyával, szeretem a kűröket, rövid és szabad programokat, ahogy suhannak a jégen. Életem legelső maradandó élménye ezzel kapcsolatban 6 éves koromból, mikor a kommentár azt mondta, hogy tripla leszúrt Rittberger. Egy árva kukkot nem értettem belőle, de olyan szépen hangzott. Azóta szeretem… Szóval ilyen előzmények után, naná, hogy tetszett a sorozat, a szenvedélyük, a határaik feszegetése. De ezt a 12 részen áthúzódó Shinozaki-rejtélyt egy ilyen blamával zárni, ezt nehezen bocsátom meg a forgatókönyvírónak.

Felszínes. Kezdve a karakterektől a sport bemutatásáig. Nagyon sok a szereplő, de egyik sem lett igazán bemutatva, ráadásul engem a főszereplő sokáig idegesített, aztán szintet lépett a semmilyen kategóriába. Mellé kapunk egy Akashi koppintást, plusz volt egy karakter, Himuro Taiga, az ő nevét is csak a KnB-s Kagami Taiga és Himuro Tatsuya miatt jegyeztem meg, a többiek annyira érdektelenek voltak számomra, hogy még a nevük sem maradt meg. Az előadások amúgy nem voltak rosszak, de valahogy azok sem tudtak igazán lekötni. A jelmezek legalább szépek voltak. Azt mondjuk nem értem, hogy a szőke idegesítő srác csapata, akik ugye idolok, hogy tudtak olyan jól korcsolyázni? Elvileg semmi tapasztalatuk nem volt, ráadásul nem hiszem, hogy az igazi idoloknak lenne idejük az idol lét mellett még korizni tanulni is. Szóval nálam ez nagyon megbuktatta az egészet, az ő jelmezük nem tetszett… komolyan tüzijáték kilövő izé? Persze. Az edző sem volt valami szimpatikus. Nem tudom, miért gondolták menőnek, hogy beraknak egy fickót edzőnek, aki konkrétan nem csinál semmit.
Nem volt rossz, de a jótól is nagyon távol áll. Untam. Nem kötött le, nem is igazán figyeltem oda mindig, inkább csináltam mást és jóformán csak háttérzajnak ment.

Őszintén szólva nagyon jól indult. Jó volt a dinamika, a feszültség, és a sport bemutatása is.
Gyönyörű koreográfiák, jó zenék, jó össz-játék és újítások. A Szereplők a helyén voltak, lehetett őket szeretni és utálni, de a végére eléggé ellaposodott számomra.
A Cselekmény leült, a karakterek faék egyszerűnek tűntek a végére. Shinozakitól meg rázott a hideg.
DE ettől függetlenül egy élmény volt, mert erről a sportról még nem is hallottam és jó volt megismerni.

Szeretem a korcsolyázást és érdekelt is hogy csapatsportként mit hoznak ki belőle. Aki szereti az idolos animéket annak ez is tetszeni fog mert elég sokszor inkább éreztem ezt a hangulatot az anime nézése közben (lehet, hogy a sok karakter felhozatal miatt is) Kicsit csalódott is vagyok , a versenyek élvezhetőek voltak de a történet egy idő után ellaposodott.