Shigatsu wa Kimi no Uso (2016) 14

Your Lie in April · 四月は君の嘘
122' · japán · dráma, romantikus, ifjúsági, zenei 12

Arima Kousei szigorú anyja felügyelete alatt rengeteg zongoraversenyt nyert. Ám anyja tragikus halála óta képtelen hallani a zongora hangját. Kousei egy nap gyerekkori barátja, Sawabe Tsubaki révén találkozik Miyazono Kaorival. Kaori hegedűvirtuóz és nagyon szabad szellem. A találkozásuk… [tovább]

Képek 3

Szereposztás

Hirose SuzuMiyazono Kaori
Yamazaki KentoArima Kousei
Ishii AnnaSawabe Tsubaki
Nakagawa TaishiWatari Ryouta
Itaya YukaSeto Hiroko
Dan ReiArima Saki
Shigatsu wa Kimi no Uso (2016)
Forgatókönyvíró

Gyártó
Toho

Ennek a feldolgozása

Shigatsu wa Kimi no Uso (2014–2015)
Shigatsu wa Kimi no Uso (2014–2015)

Várólistára tette 28


Kiemelt értékelések

Nihilchan 

Bízom abban, hogy az anime hatásosabb, mert ez nem igazán fogott meg. Nem éreztem a lelket a szereplőkben és bár maga a történet, illetve a zene tetszett, valahogy üres maradt számomra az egész. A látvány azonban nagyon szép és igazából a szereplők is kedvelhetőek, de nekem hiányzott a mondanivaló mélysége. Szép volt, giccses volt, de szerintem semmi extra.

szymba23

Elég sok rossz kritikát olvastam a filmről, így elég vegyes érzésekkel kezdtem neki. Féltem, hogy nem üti meg az anime szintjét. Tévedtem… fantasztikus volt, pont annyi érzelmet csalt ki belőlem, mint az eredetije. Nagyon tetszettek a szereplők, igazán jól eltalálták őket.

krlany 

Amióta átszoktam arra, hogy előbb a live action-t nézem, és csak utána az anime sorozatot, azóta sokkal jobban élvezem ezeket a filmeket… be kell látni, két óra kevés arra, hogy visszaadja az animét, így viszont…
Egy-két apróságtól eltekintve, teljesen rendben van ez a film. Külön öröm számomra, hogy főszereplőink láttak már hangszert, és meg is tudják azt szólaltatni, nem pedig valami tájidegen izé van a kezük között. A zene pedig maga a szabadság…

Janus

Pozitív csalódás volt. Az várható volt, hogy az anime teljes története nem fog beleférni két órába, ezért csak a fő történetszál van jelen, azaz ki vannak hagyva a riválisok is, Kousei tanítványa is, és a mellékszereplőkre sem jut túl sok idő. Ez a film ez tényleg csak Kaori és Kousei szerelméről szól, ami sokkal közvetlenebb lett, mint az animében.
A színészek pazarok. A csúcs egyértelműen Hirose Suzu Kaorija volt, aki amellett hogy szép, nagyon jól át tudta adni Kaori anyáskodását, függetlenségét, állandó mosolygását, gondatlanságát és hiperaktivitását. A komoly jeleneteknél is brillírozott. Kaori hisztisebb, hirtelen-dühbejövősebb részét nem sikerült a vászonra ültetni, de annyi baj legyen.
Ishii Anna (nem is tudtam, hogy van ilyen japán név) Tsubakija szintén kimagasló volt (és ő is szép). Sok szerepe nem jutott, de illett a szerepére.
Nakagawa Taishi Watarija rettentő keveset szerepel, még az animéhez képest is, de ő is jó.
Meglepő módon egyedül Yamazaki Kento Kousei-je lóg ki, de ő nagyon. Nem lett volna ő se rossz, de néha (szerencsére tényleg csak néha) túljátsza a szerepét, de az a nagyobb gond vele, hogy egész végig olyan arcot vág, mint akinek lócitromot dugtak az orrába. Kivétel nélkül, nincs olyan jelenet, ahol nem a „valami itt büdös" arcát vette volna fel. Bár a jelenetei nagy része Kaori mellett volt, úgyhogy ez lehet árulkodó jel is…
Nem értem az okát, hisz a színész már a Death Note live L-jeként bizonyította, hogy jó színész.
Annak ellenére, hogy nagyon letömörítették az anime cselekményét, nem tűnik elkapkodottnak, elsietettnek, úgy a film feléig. Kaori és Kousei éjszakai iskolalátogatása után a film olyan szinten kapkodós lett, hogy csodálom, hogy létezik olyan ember, aki nem látta az animét, de értette, hogy mi folyik ott. Kaori betegsége a semmiből jön elő, és kb ott is marad. Vannak ott is jobb pillanatok, nem azt mondom, csak azt, hogy tíz rész cselekményét nem negyven percbe kellett volna beleerőltetni. Plusz 30 perc nem ártott volna meg neki. Persze, két és fél órás romantikus filmből nem sok akad, és annyira nem is csábító a műfaj és a hossz kombója, de inkább legyen egy film hosszú, mint kapkodós.
A zene ereje átjön a filmből is. Ami nem jön át, az Kousei anyjának a bántalmazása, ugyanis erre csak jeleket kapunk a filmben. Ami még kevésbé jön át, az Kousei fejlődése. Ez is várható volt, a hosszokból kiindulva, de azért furcsa volt, hogy mikor két (az animében kettő, de a filmben jól láthatóan sokkal több idő telt el. Mondjuk akkor… nagyjából tíz) év után először áll ki színpadra, és zongorázik, annak rendje és módja szerint elbaltázza, ahogyan az animében is. De az azután következő előadásokon már perfektül megy neki, és nem értem a váltást. Mindezt úgy, hogy Kousei a filmben nem nagyon változik.
Valamint a rövidítés máskor sem mindig jön ki jól. Gondolok itt arra, hogy Kousei és Tsubaki kapcsolata a filmben éppen csak annyi ideig lett említve, hogy „ja, amúgy Tsubaki is szerelmes Kouseibe", és ezt így kellett volna hagyni, de nem tették, emiatt a film vége felé Tsubaki kirohanása teljesen légből kapott és a semmiből jön, holott az animében megérthettük, hogy miért kapta fel ilyen hirtelen a vizet (a „Te barom, Kao-chan Watarit szereti! Neked nem maradt más, mint hogy engem szeress"+bokán rúgás jelenetre gondolok).
Túl sok negatívumot mondtam, nem igaz? A legnagyobb pozitívum akkor is Hirose Suzu Kaorija, ugyanis nála a legjobb a karakterkidolgozás és a színészi játék is, még akkor is, ha a betegsége hirtelen.
Kaori levele is megható lett, és a történet fő lényege tökéletesen átjön. A képi világ nagyon szép, az animéhez képesti változtatások jók, és a film meg is áll a lábán – többnyire.
A film legjobb része egyértelműen a randi a tengerparton és az utána következő éjjeli túra az iskolában.
És a film éppen annyira szomorított el, mint az anime.
Én akkor is hiszem, hogy Kaori egy alternatív dimenzióban spoiler, és most már nincs más hátra, minthogy feltalálom a dimenziók közti utazást, és megkeresem azt a dimenziót.

mandu 

Úgy vártam már :') Az anime egyértelműen kedvencem lett – a hozzászólásaimból ezt elég könnyű leszűrni, ahogyan az értékelésemből is. :D Ritka, ha valamire kilenc csillagot adok, így a filmre gondolva is magas elvárásaim voltak.
Sajnos ez volt életem egyik legnagyobb csalódása. Aki látta az animét (vagy olvasta a mangát), az semmiképpen se vetemedjen erre az adaptációra, mert keserű szájízt hagy maga után. Nem rossz, önálló műként elég jónak gondolom, de képtelenség elvonatkoztatni a ténytől, hogy megszégyeníti az eredetit. Olyan szomorú vagyok. A szereplők sem az igaziak, a történetből annyi mindent kihagytak, hogy az már szánalmas (tudom, két óra az lófing, de akkor is), ráadásul a feeling sem ugyanaz. Nem bőgtem, nem mosolyogtam, és csak az járt a fejemben, hogy milyen dühítő ez az egész. Annyira szépen meg lehetett volna csinálni, de nem jött össze a készítőknek.

8 hozzászólás
GentleRain 

Pont most néztem meg, és nekem nagyon tetszett. Kellően drámai volt, kellően romantikus és még humoros is. A vége mondjuk borítékolható volt, de szerintem pont így volt jó. Remek film, meg kell mondjam, már bánom, hogy eddig vártam vele, mert maximálisan megérte megnézi. Egyébként azt olvastam, hogy Yamazaki Kento és Hirose Suzu a szerepük kedvéért zenetanárhoz is jártak, hogy egy-két darabot megtanuljanak eljátszani.


Hasonló filmek címkék alapján