Schumacher (2021) 84% 99★

Számomra is ez volt az F1 aranykora, mikor még volt igazi verseny és lehetett min izgulni. Schumacher és Häkkinen rivalizálást imádtam gyerekként, és lényegében miattuk néztem az egészet. Az ő távozásukkal nekem véget ért ez a sport, és azóta tényleg csupán egy száguldó cirkusz az egész, semmi több. A film rengeteg lényeges dolgot lefed Michael élete és karrierje kapcsán, (Nem is tudtam, hogy Senna vele rivalizált, mikor a meghalt, szóval meglepett, mikor az ő esetére is kitértek.) az összképben mégis akadt számomra egy csúnya fekete folt. A 2000-es évek bajnoki címeit ugyanis úgy festik le, mintha gyönyörűen és botrányoktól mentesen szerezte volna őket, azonban bőven akadtak ott megkérdőjelezhető ügyek, lásd pl. az esetet, mikor Barrichello-ra (az akkori csapattársa) konkrétan a célegyenesben parancsolt rá rádión a csapata, hogy fékezzen le és hagyja nyerni Michael-t. Az nagyon csúnya volt, és konkrétan ott meg is gyűlöltem a Ferrari-t, illetve magát Schumacher-t is, hisz milyen ember az, aki ennyire nyilvánvalóan képtelen veszíteni, és képes ilyen pofátlanul elvenni a saját csapattársától a győzelmet? Nos, nem a legbecsületesebb, maradjunk ennyiben. (Valószínűleg nem is véletlen, hogy Barrichello-val nem készült interjú a filmhez, hisz azután kétlem, hogy lettek volna őszintén kedves szavai róla…) Összességében nem volt rossz, mégis részben emiatt kissé úgy éreztem, hogy próbálja szebbnek ábrázolni az amúgy inkább szürkés valóságot, bár ebbe a hibába szinte minden hasonló dokumentumfilm belecsúszik.

Soha nem voltam Schumacher rajongó. Annak szurkolni, aki az élen van, túl egyszerű, és amikor én elkezdtem nézni az F1-et, éppen arról szólt minden, hogy ő küzd a címért Hakkinen ellen, és kissé nagyképűnek is tűnt… naná, hogy a repülő finnek szurkoltam.
Aztán, amikor visszatért a mercedeshez, úgy tűnt, megváltozott, így már jobban figyeltem rá. A 2013-as balesete óta pedig minden információmorzsát kutatok, ami elárul valamit az állapotáról. Valahol bíztam benne, hogy ez a film, kicsit megvilágítja, hogy mi is van most vele.
Nem azért vontam le pontot, mert unalmas volt, vagy rossz, vagy ilyesmi. Egyáltalán nem. Rengetek régi felvétel van benne, és nagyon szépen megyünk végig a karrierjén, szinte évről évre…egészen a 2000-ben megnyert vb címig, mert ott elintézték pár mondatban, h 5 éven át dominált, aztán visszavonult, visszajött, visszavonult.
A vb címtől a balesetik eltelt kb 12 évet NEGYED órába sűrítették be. Megért volna szerintem az az időszak is valamivel többet.
MIndenesetre, érdekes, érzelmes, de sajnos csak az első ferrari sikerig vezetett film, F1 rajongóknak kötelező.

A ’98-as belga futam óta nézem az F1-et és Schumi nekem egy örök példakép, igazi legenda marad. Szívmelengető és szívszorító emberi pillanatok váltják egymást, ezer hála és köszönet a rengeteg archív futam-, és magánfelvételekért. Minden perce kincs!

Vegyes érzéseim vannak a filmmel kapcsolatban. A karrierje elejét nagyon jól bemutatja az első belga futamtól egészen a 2000-es évig. Ott volt egy nagy pontatlanság, legalábbis a film szerint az jött le, hogy a Japán Nagydíjat az utolsónak akarták beállítani, miszerint az utolsó futamon vesztették el az előző négy évben a világbajnokságot, most nem akarják. Arról nem szólnak, hogy egy versennyel a vége előtt biztosította be a címet. Sajnos az aranykorról, az öt egymást követő vb-címről nagyon keveset szólnak, aki a magyar feliratot készítette, az sem lehetett éppen képben, mert ahol az a fordítás van, hogy megszerezte a hetedik vb-címet, az az ötödik volt valójában, amikor Raikkönent megelőzte. Látunk bepillantást a mostani állapotába is, de csak sejtetés szinten, hogy valószínűleg továbbra is kómában van.
Jó volt látni így egyben ezt a karriert, a másik fele kicsit hiányzott, bár azt már teljes egészében láthattam.

Mindamellett, hogy kimondhatatlanul sajnálom azt, ami Schumacherrel történt, és mindamellett, hogy elismerem az érdemeit, sosem szerettem őt, mert nem tartottam tisztességes játékosnak. A film nagyon szép emléket állít neki, viszont elég rendesen kihagyja azokat a botrányokat, amiket illene elmondani ahhoz, hogy valaki teljes képet kapjon róla, mint versenyzőről és mint emberről, de nyilván érthető, hogy ezek miért nem kaptak hangsúlyt most, viszont így fals a kép.

Soha nem voltam Schumacher rajongó, megmondom őszintén, viszont jóideig nagy fanja voltam a száguldó cirkusznak. Emlékszem, csillogó szemekkel néztük hétvégente a Forma-1-et a nővéremmel és nagy erőkkel szorítottunk Sebastian Vettelnek. <3
Nagyon jó volt hallani, hogy eközött is van összefüggés, és Vettelt motiválta Schumi.
A film nagyon jól lett összerakva, nagyon jó a kronológiai sorrend is, engem végig rázott a hideg, viszont konkrét indokom nincs erre. A nővéremék unták már a filmet az 1998-as évek részénél, viszont én végigizgultam az egészet és nagyon érdekelt, hogy mi újat mondanak majd az egészről. Olyan családi harmónia van, ez nagyon átjött filmen keresztül is. Tetszik, hogy teljes magánéleti zárlat van náluk, és tényleg semmi nem megy ki a nyilvánosság elé, amit nem akarnak. A gyerekei is annyira aranyosak voltak, zseniális az, ahogy az apukájukról beszélnek. Nagyon sajnálom, hogy nem lehet ott Schumacher ebben az időszakukban.

Michael Schumacher – Legenda, harcos, ikon, rivális, példakép…. és még lehetne folytatni a sort elég sokáig.
Amióta az eszemet tudom, számomra mindig is ő volt a #1 az F1 történetében. Természetesen nagyon sok pilóta lett számomra hasonlóképpen egy ikon, mint Ő. De az abszolút kedvenc mégis Ő volt. Jöhetett bárki. Még a visszavonulása után is. :) A Ferrari „imádata” is innentől kezdődött nálam, amit azóta sem bánok.
A film tökéletesre sikerült. Ha lehet ilyet mondani, az F1 fanjainak és bárki másnak is nagyon kellett ez a film. Szépen bemutatja Schumi karrierjét, életét és minden apró kis részletet, amit tudnunk kell vagy már tudtunk, de jó volt mégis feleleveníteni. ^^
A rengeteg meginterjúvolt legenda, családtag és barát. Rengeteget tettek ehhez a filmhez. Épp annyit, amennyit Michael életéhez. Alonso -t azért eléggé hiányoltam. Legalább egy interjú erejéig. (Jó, persze az F1 YouTube csatornáján anno lett csinálva „Schumi legnagyobb riválisai” sorozat ahol mesélt is, de a filmben is jó lett volna látni, hallani sztorizgatni, a saját meglátásait is hozzátenni.)
A zenék tökéletesen illettek az egész filmhez.
Kicsit rossz érzés most ez, mert az ember rájön, hogy ez már mind a múlté. Schumi miatt is. A régi F1 miatt, a sok jó és izgalmas verseny miatt is… De ahogy Corinna mondta: „ Michael itt van. Más, de itt van Velünk.” <3
<3 KEEP FIGHTING, MICHAEL!! <3

Maga a film tetszett. Nem ismerem a karrierjét és a történetét Schumachernek és ez nagyon jól bemutatta. Túl hosszan is.
Ami nekem csalódást okozott az az, hogy a balesete az utolsó negyedóra húsz perc volt, de az is egy gyenge és semmi többet nem adott amit eddig is lehetett tudni. Amit a felesége mond, hogy most Ő felel a magánéletért és hogy Michael is ezt akarná az rendben van és minden tiszteletem az övé és ez nagyon szép dolog. Szerintem senki nem is várná el azt, hogy minden héten adjon új hírt az állapotáról vagy töltsön fel a betegágy mellől közös szelfit. Viszont! A mellett nem lehet elmenni, hogy egy egész világ ismeri és a fél világ biztos, hogy nagyon szereti is és szerette is és aggódott érte és gondol rá és mindig vele voltak, szurkoltak neki és azzá tették aki, illetve nagyon részét hozzátették. Szerintem érdemelnének annyit, hogy elmondják csak azt, hogy milyen állapotban van, mert még annyit sem mondanak el, csak ködösen utalnak rá. Szerintem tiszteletben tartanák az emberek, hogy többet nem mondd csak annyit, hogy hogy van,nmilyen az állapota. Biztos sok rajongója van a mai napig akik megelégednének ennyivel.
Mindenesetre a film bemutatja, hogy tényleg kivételes ember és sportoló.

Nekem is ez volt az F1 aranykora. Utána még talán egy szezont követtem végig. Barrichello-t hiányoltam, bár ahogy előttem már megfogalmazták, valószínűleg nem véletlen, hogy nem szerepelt a filmben. Sajnálom Michaelt és a családját, hogy így alakult az élete/tük. Ettől függetlenül pár momentummal /és lehetne még sorolni/ bemutatta a film, hogy miért is nem volt sosem a kedvencem.

9 éves voltam, amikor ő világbajnok lett. Gyerek még, fogalmam sem volt mi történik, nem is tudtam róla semmit, akkoriban szakadt szét a családom is, sok más fontosabb volt az életemben. Sokszor hallottam a nevét de ennyi. Nagyon örülök, hogy megnéztem ezt a filmet, nagyon jó érzés volt végignézni az ő pályafutását úgy, hogy 31 évesen is távol áll tőlem a Formula-1, de ezt a dokumentumfilmet igazán élveztem. Izgultam, meghatódtam, örültem, és szomorkodtam közben. Nagyon szomorú befejezés az övé :( Nagyszerű példakép lehet, akkor is ha néha nagyképűnek, vagy agresszívnak tűnik. Az a pálya, amin ő végigment, az amit ő elért, és véghez vitt, mindenképp példaértékű.