Pacsirta (2022) 75% 13★

Nem hiszem, hogy a korváltás sokat tett volna hozzá a történethez. Hiányzott belőle valami, például az, hogy Pacsirta maximum jellemileg volt csúnyának nevezhető, kinézetre nem, ezért nehezen volt hihető számomra a vénkisasszonysága. A színészi gárdából Rancsó Dezsőt emelném ki; nekem nagyon tetszett, ahogy a kifakult, egykor virágzó életet élő apát alakította. A többiek nekem kicsit mesterkéltek voltak, bár Bede Fazekas Annának is voltak jó pillanatai. Ami biztos; a zene és a komor, szürke színhasználat remekül támogatta a hangulatot. Maga a film tetszett, de úgy érzem, ismernem kellett hozzá a könyvet. Kíváncsi vagyok a régi feldolgozásra is. Viszont a finálé sokkal erőteljesebb lett, mint a könyvben.

A regényt régebben olvastam, és egy másik adaptációt is láttam már; maga a történet a kedvenceim közt szerepel. Érdekes, de némileg indokolatlan ötletnek tartom az eredetitől eltérő, amolyan köztes történelmi korba való helyezést, így számos, az alaptörténetet nem érintő, fölösleges politikai szál is belekerül. Viszont még mindig ugyanolyan elszomorító Vajkayék otthonülő, kisszerű léte és az őszintétlen, tárgyilagos, felületes csevej, egyszóval a menekvés. Amikor Vajkay letámadja Cifrát, ott nagyon elkeseredettnek, tehetetlennek, kétségbeesettnek érzem. Tetszetős a szimbolikája: amikor az elején Pacsirta a galambbal és a ketreccel bíbelődik – akár nyitva is lehet hagyni, úgysem száll el, illetve ahogy Vajkayt ingerli az emberi szerveket ábrázoló modell, vagyis a látszat és a valóság eltérése. Tetszik az is, hogy az idő szinte mindvégig esős, borús. Megindító, ahogyan Vajkayék Pacsirta távollétében elkezdenek élni, illetve az, amikor a végén minden a felszínre tör. Egyébként ha jól vettem észre, tulajdonképpen ki sem derül Pacsirta valódi neve – minden ismérve az, hogy a szülei fejére nőtt, nem vonzó és senkinek se kell (meg szeret énekelni és házias).

Egyszerű és könnyed feldolgozása egy igazi klasszikusnak, amit az egyik kedvencemnek tartok. Ezért is voltam kissé aggódó, hogy milyen film is készülhetett belőle, főleg, hogy nem régi.
A színészi alakítások nem a legjobban de nem is voltak rosszak és laposak. Pacsirta hasonló volt a könyvbélire, legalább is viselkedésben de nem volt olyan csúnya, ami a lényeg volt a történetben.
Amúgy érdekes, hogy megmaradt az a régi magyar korszak, mégis mintha tettek volna bele aprócska modern részleteket is.

A történetet a századforduló korából áthelyezték a 70-es évekbe, de a lényeg ugyanaz maradt, a lányuk kontrollmániája miatt elnyomott és mindent feladott (szórakozás, jó ételek) szülők kivirulnak amikor Pacsirta egy hétre elutazik a rokonokhoz. A háttérben nem csak az emiatt érzett lelkiismeret furdalás, hanem a kétségbeesés is munkálkodik, lányuk vajon örökre velük marad csak azért, mert nem szép? Ismerem a film régi feldolgozását is, de ez valahogy jobban tetszik. Érdekes lenne egy még modernebb változat.