Nem férek a bőrödbe (2018) 50% 27★

Ha nem nyekeregnének talán még élvezhető is lehetne, de nem az. Már kíváncsi voltam rá nagyon, hogy milyen, mert a 2003as Jamie Lee Curtissel az egyik kedvencem, de ez szánalmas. Ha legalább értelmes zenék lettek volna benne, és nem nyekeregnének össze vissza benne, az jobb lenne. Lindsay Lohan nem a szimpi már, de a 2003as Nem férek a bőrödbe filmben sokkal bravúrosabb, sokkal szórakoztatóbb volt, és abban még a zenék is jobban tetszettek. A hajszás részeket jobban bírtam, mint a film többségét, az a része tetszett csak, de a többi… És ez az anya + lánya kapcsolat… meg az a felesleges kapcsolat bele erőltetve Adam és Ellie közt, meg Katherine és Mike közt szánalmas. A nyuszi és a kutya sokkal cukibbak voltak.

Mikor 8 perc elteltével dalra fakadnak, te pedig sírva mert nem vetted észre rajta a musical címkét…
A 2003-as nyomába se ér. Egyszerűen borzasztó volt. Nem tudom mi a fenét szerettek volt ezzel elérni a készítők. Mondjuk lehet direkt kínzásnak készült, annak tökéletes. :D

Nagyon jó filmre készültem az első filmből kiindulva, de nem azt kaptam, amire számítottam. Kb a másfél órás filmből 1-et ha lattam. Az énekesnős részektől ki voltam. Azt mind átpörgettem. Nem értem, egy jó filmet miért kell elrontani örökös kornyikálással.
Azt leszámítva Nem volt rossz. De így összességében nagyon sokat levont a film értékéből.

Nem tudom, mi volt a szándéka a készítőknek ezzel a filmmel. Láttam az eredetit többször is. Jamie Lee Curtis és Lindsay Lohan játéka parádés volt. Imádom azt a filmet. De ez… ez nagyon gáz szerintem. A színészek próbáltak színészkedni, de nem nagy sikerrel. A kiscsajban láttam némi spirituszt, de a többiek. Jajj… Komolyan, ezt mért kellett? Elnézést azoktól, akik szeretik. Én nagyon nehezen szenvedtem végig.

Ezzel a filmmel bajban vagyok. Egyrészt, ha a 2003-as filmhez hasonlítom, akkor borzasztóan pocsék. Másrészt se jó, de ha az előző filmet nem ismerném, akkor kicsit talán jobbnak éreztem volna, ugyanis a zenék nagyjából tetszettek, bár most már egyik sincs meg, szóval maradandónak nem mondanám őket. Illetve Cozi Zuehlsdorff szerintem nagyon jól játszott. Miatta megadom a 5*-ot, de őszintén szólva csak azoknak ajánlom, akik nem látták a 2003-ast, az után ez nagyon nagy csalódás. Bár a vége felé én már eléggé elszórakoztam rajta.
Amikor megismertük a jövendőbeli férjet, illetve mostohaapát, én talán akkor akadtam ki leginkább, és mivel olyan időket élünk, ezért fontosnak tartom kiemelni, hogy nem azzal volt a bajom, hogy színes bőrű karakter lett, hanem, hogy Mark Harmon után egy ilyen nem is tudom milyen karaktert kaptunk. Már az anyuka karaktere is sok(k) volt, de ezután majdnem abbahagytam az egészet, hogy én ezt nem bírom, de aztán csak megerőltettem magam.
A kissrácra már nem emlékszem az előbbiből, de ebben nem volt rossz, bár megint nem mondanám maradandónak.
Az átváltozásuk körülménye se tetszett ebben.
És csak most vettem észre, hogy van még 1976-os film is, azt is mindenképp meg kell néznem.

A film kiválasztásakor teljesen elkerülte a figyelmemet az információ, hogy egy musical alapján készült, így nem kicsit meglepett a dalok mennyisége. Némelyik dal meglepően fülbemászósra sikeredett, de akkor is sokallom a dalolászást egy ilyen hosszúságú filmben. Az viszont hatalmas plusz pont, hogy nem szinkronizálták le őket. (A másik két pont a kutyának és a nyuszinak szól.)
Történetileg újat nem tud mutatni, alakítások terén is vannak problémák, és bár a 2003-as változat sem hibátlan és Lindsay soha nem tartozott a kedvenceim közé, mégis minden szempontból kenterbe veri ezt a mostani filmet és inkább azt nézném újra százszor, mintsem ezt még egyszer.