Ez volt a harmadik kínai kösztümös sorozatunk, és azt mondhatom, hogy egy a maga nemében igen jó, kiváló sorozatot láthattunk.
Ez a „maga neme” pedig nem más, mint a „keleti kosztümös kalandfilm” (3K) sorozat.
Amiből a kalandfilm a legfontosabb jellemző.
(Nekem egyébként az első kalandregény, Héliodórosz Sorsüldözött szerelmesek (Etiópiai történetek) című műve jutott eszembe róla, mert itt is annyi hihetetlen kalandon keresztül követhettük hősnőnket, mint abban.)
Itt a fő szál a bosszú (a la Monte Cristo), de azért a szerelem is szépen kivirágzik.
És ha már szerelem, sokszor találkozom a volt, vagy nem volt meg a „kémia” a szerelmeseket alakító színészek között téma boncolgatásával az értékelésekben.
Hát itt nagyon is volt, nagyon jól játszott e tekintetben is a két főszereplő (merthogy amúgy is).
(Azon persze én is ledöbbentem, hogy a Su herceget alakító Wang Xing Yue 2002-es születésű, és az eddigi három általam látott kínai történelmi sorozat mindegyikében jelentős szerepet kapott.)
A főszereplő, különös bájú színésznő, Wu Jin Yan pedig igazán remekelt a szerepében.
A sok kiváló színész közül még a Wan Ning hercegnőt alakító Li Menget emelném ki, aki tökéletes választás volt erre a tulajdonképpen nehéz szerepre.
Nagyon tetszett még Zhao Qing a gyógyító-harcos Situ Jiu Yue szerepében.
(És persze nagyon örültem, hogy újra láthattam a Tong Ert alakító üde szépségű Ai Mit.)
A filmben ábrázolt világ persze kicsit meseszerű a röpködő harcművészek, illetve a főhősnő élet- és bosszúútját tekintve, de mint teremtett világ, hamar és nagyon is belakható, élvezhető.
Kritikai jellegű észrevételeim csak csupa apróság.
Talán egy kicsit túlságosan is kalandos volt néha, mind hosszúságában, mind bonyolultságában. De hát így is élveztem!
Shen tudós karaktere kicsit zavaros volt nekem, de végül is nagy gubancot nem okozott számomra.
Igen, lehetett volna több szerelem és kevesebb szenvedés.
A tömegjelenetekre láthatólag nem volt pénz, de elhittük így is. :-)
Amit tényleg hiányoltam, az néhány komolyabb mellékszál, párkapcsolat megszövése és rendes befejezése a főhősnő családi, baráti társaságából.
(Persze lehet, hogy ez az erdeti regényben megvan.)
A befejezés is lehetett volna kicsit kidolgozottabb, de ezen már nem múlott.
Megnéztük a pár perces extra részt is a végén, masninak a végére az is jó volt. :-)