A rövidke, mindössze 12 részes folytatás az első évad felidézésével indul, teljes egészében annak képsoraival és Takemoto szavaival elbeszélve. Ez már nyerő, mert Kamiya Hiroshi narrációja számomra a Honey and Clover érzés nélkülözhetetlen kelléke lett, és remekül ráhangol az animére.
A… [tovább]
A rövidke, mindössze 12 részes folytatás az első évad felidézésével indul, teljes egészében annak képsoraival és Takemoto szavaival elbeszélve. Ez már nyerő, mert Kamiya Hiroshi narrációja számomra a Honey and Clover érzés nélkülözhetetlen kelléke lett, és remekül ráhangol az animére.
A történet ott folytatódik, ahol az első évad véget ért: Takemoto a diplomamunkáját készíti, Yamada továbbra is reménytelenül szerelmes Mayamába, aki viszont Rikával szeretné összekötni életét. No és ott van még a Takemoto-Hagu-Morita szerelmi háromszög. Van tehát mit rendezni a 11 rész alatt, de téved, aki azt hiszi, ez minden, ami történni fog. Többet nem árulok el, csak annyit: a sorozat végére értelmet nyer a cím Honey and Clover – vagyis Méz és lóhere. :)
Szerencsére az alkotók nem változtattak a képi világon: megmaradt az akvarell-szerű kidolgozás, a finom pasztell színek, a karakterek jellegzetes megformálásai. A zene is az első évadot idézi, kezdve rögtön az openinggel: YUKI-tól a Fugainaiya telitalálat, és az animáció ezúttal nem annyira elborult, mint anno az a tányéros volt.
A korábbi kiegyensúlyozott sírva nevetős elegy helyett most kvázi színtiszta drámát kapunk. Ez nem mellékesen azzal jár, hogy jobban megismerhetjük szereplőinket. Morita egy komolyabb énjét tárja elénk, így kevesebb hahotával kell beérnünk (azért a humort sem száműzték teljesen: néha nagyon jókat szórakoztam rajta.) A korábban kifejezetten irritáló Hagu-chan előtérbe kerül, és lehet megkövezni érte, de én határozottan megkedveltem ezt az apró lányt. A drámai hangvétel ellenére a sorozatot végig áthatja a hamisítatlan Honey and Clover hangulat. Kellően felkavaró és magával ragadó, de ehhez sehol nem él durva képi vagy más eszközökkel, végig nőiesen finom és természetes (ahogy egy shujo manga adaptációjához illik). Animés pályafutásom egyik leghatásosabb jelenetét gyakorlatilag meg sem mutatták benne, mégis beleborzongtam, ahogy elképzeltem az előzmények és a következő képsorok alapján. Egyszerűen zseniálisan csinálták.
Forrás: AnimeAddicts.hu [bezár]
