A történet egy erdélyi román-magyar-zsidó településen játszódik. Bárány András – a módos gazda fia – éppen legénybúcsút tart, házasságra készül a szegény, de igen szemrevaló Patkós Rózsival. Ez a legénybúcsú kissé elhúzódik, ugyanis mint kiderül, Rózsi nem rendelkezik az esketéshez szükséges… [tovább]
Várólistára tette 5
Kiemelt értékelések
Londonna
Mivel a filmre ( Torockói menyasszony (1937) ) annak idején 7-est adtam, ahhoz mérten ez csak 6-ost ér. (Viszont Herskovics mindenhol viszi az abszolút prímet, zseniális karakter!…)
BlackSwan
Szerettem a storyját, az árva lány próbált beilleszkedni, de mindenhonnan kitaszították…a zsidó zene zseniális.
Népszerű idézetek
Londonna 1 hozzászólás
♪ […] ez a Herskovics egy kész professzor lett!
Lám, egy tudós méri nektek a bort!
Hisz' pár nap alatt kikupálta ezt a leányzót;
Úgy ám, ki lehetne jobb?! ♪
Londonna
♪ Kislány! Itt úgy érzed, hogy helyben jársz.
Én mondom, el kell menni messzire,
miattam úgy sem sír itt senki se,
s nagy a világ, sodor a vágy!…
Van úgy, hogy el kell menni messzire,
valahol kell egy helynek lennie,
ott ahol más, bővebb az áldás…
Ha nem elég az élet serclije,
soha nem hagyd a dolgot ennyibe',
soha ne várj, menni muszáj!
Kalandra hív a gőzös fütty jele,
maradjon itt a rosszkedv hűlt helye,
vissza se nézz, ne hidd, hogy ráérsz…
Menj, hogy le ne késs!
Hosszúak az esték, ha nem vár senki rád.
Nincs akire nézz, mire mész? Hiába vársz csodát.
Egy társra vágyom, férfira, ki értem él…
Több volna számomra ő bárkinél!
Istenkém, ő meg az a hangszer, bár vélük tarthatnék!
A neve is úgy muzsikál: Dávid, ő tán megért.
Itt hagyni mindent, utazni, ez oly csodás,
énrám is rám férne a változás!
Aszondja;
El kell menni messzire,
miattam úgy sem sír itt senki se,
nagy a világ, sodor a vágy!…
Van úgy, hogy el kell menni messzire,
valahol kell egy helynek lennie,
ott ahol más, bővebb az áldás!…
Ha nem elég az élet serclije,
soha nem hagyd a dolgot ennyibe',
soha ne várj, menni muszáj!
Kalandra hív a gőzös fütty jele,
maradjon itt a rosszkedv hűlt helye,
vissza se nézz! Ne hidd, hogy ráérsz…
Menj, hogy le ne késs,
Siess, le ne késs,
Indulj, le ne késs,'
Ne késs! ♪
Londonna
♪ Egy kocsmáros nem kijevi nagyherceg,
Másrészt mégis valaki!
A semminél egy fokkal több legfeljebb.
Egy fok, az is valami!
Egy héten egyszer megmossa a hátad,
Lábad megmelengeti.
Háza, mint az istálló,
Dolgos, mint a húzó ló,
Fújtat, mint egy vaddisznó,
Nyög és harákol, de mégis férfi!
Nem baj, ha lúdtalpas és nem baj, hogyha mafla.
Legyen, kit megszidhatsz, ha későn jön haza.
Mit ér a legszebb arc, ha nem több már egy képnél…
Csak az a jó férj, aki él!
Nem baj, ha túlsúlyos, ha dupla a tokája.
Hálásan pislog rád, ha végre tele a hasa.
Dávid tán karcsúbb volt, de szoborként mit ér?
Csak az a jó férj, aki él!
Veled ébred minden nap.
Ha egy csókot rácuppant,
A pofája szőrös-szúrós, mégis boldog vagy.
Szeretőnek nem nagy szám,
De ha baj van melléd áll,
Megosztva gondot, terhet:
Ketten együtt többre mentek!
Sose bánd, hogyha fortyog, zsémbel!
Sose bánd, ha csak hortyog éjjel!
Sose bánd, ha a nyavalyás
olyan teszetosza, hogy a hideg ráz!
Sose bánd, ha egy csöppet léha,
Sose bánd, hogyha lumpol néha,
Sose bánd, ha az uracskád,
olykor hébe-hóba snapszot lehel rád!
La-la-laj…
Herskovicsból sosem lesz egy Rotshild,
Másrészt mégis valaki!
Jószívű, hisz befogadta Rózsit.
Jó szív, az is valami!
Én se vagyok Sába királynője,
Másrészt kár is tagadni:
Ármin ma is megvész értem,
Majd’ felfal a két szemével
S bármilyen debis, de mégis férfi!
Nem baj, ha lúdtalpas, még az se baj, hogy mafla.
Legyen, kit megszidhatsz, ha későn jön haza!
Mit ér egy sármos arc, ha nem több már emléknél…
Csak az a jó férj, aki él!
Nem baj, ha pechvogel és nem számít hogy randa.
Nem baj, ha csúz bántja, ha félig oda a haja.
Jonatán szépségével máma sokra mennél…
Csak az a jó férj, aki él!
Veled ébred minden nap.
Teát főz, ha náthás vagy.
Keveset szól, dünnyög, hümmög,
de van, ki meghallgat!
Szeretőnek nem nagy szám,
De ha baj van melléd áll,
Megosztva gondot, terhet:
Ketten együtt többre mentek!
Sose bánd, hogyha fortyog, zsémbel!
Sose bánd, ha csak hortyog éjjel!
Sose bánd, ha a nyavalyás
olyan teszetosza, hogy a hideg ráz!
Sose bánd, hogyha lumpol néha!
Sose bánd, ha a szex nem téma!
Sose bánd, ha az uracskád,
olykor hébe-hóba snapszot lehel rád! ♪
Londonna
(Herskovics):
♪ Nézzen mélyen a szemembe,
nem is oly régen szép voltam és fiatal.
És mikor végre beköszönt a szerelem,
azt hittem én, csak öröm lesz és diadal.
De jaj! A gyönyörű reménység,
sok szép emlék, mely néhanapján elkísér.
Számíthat rám, egy jó pajtásra.
Hát jöjjön, és öleljen át!
(Blumné):
A szív a fontos, nem az ész.
(Herskovics):
És persze a sok pénz.
(Blumné):
Csak leckéztessen.
Nincs még ilyen undok ember.
(Herskovics):
Én?!
(Blumné):
Hisz' hallom, mit beszél,
hogy bántson az a cél.
Már mindent értek.
(Herskovics):
Nem én mentem Blumhoz férjhez.
(Blumné):
Nézzen mélyen a szemembe,
s vallja be kérem, mennyit ér egy házasság,
ha csak a gond, a córesz van az asztalon.
Azt mondom én mind őrült, aki belevág.
A dal a gyönyörű reménység,
ha nincsen pénz pár hónap alatt odavész.
Nem árt, ha bölcs az ember lánya.
Kijelentem, bárhogy bántja:
Blum volt a legjobb, és kész.
Szép nem volt, és nem volt sok esze.
Volt pénze, és volt szíve.
Jólét várt és rend és szeretet,
kényeztetett, mindig szeretett.
(Herskovics):
Ez jól cseng, de félig sem igaz.
Blum jó szíve mese csak.
Ez a mamlasz ez a pénzeszsák,
másnak titkon gyereket csinált.
Nézzen mélyen a szembe!
(Blumné):
Maga még most is fittebb, mint egy siheder.
(Együtt):
Volt, ami volt. A fél életünk elszelelt,
de ez a tánc most vetekszik a régivel.
A múlt, sok gyönyörű reménység,
csak szép emlék, mely néhanapján itt kísér.
(Herskovics):
Számíthat rám, egy jó pajtásra.
(Blumné):
Legyen így, csak meg ne bánja.
(Együtt):
Hát jöjjön és öleljen át! ♪
Londonna
♪ Lennék egy nagyokos! Lennék egy bölcs!
Egy nyamvadt kis kocsmáros csak azt érti: Tölts!
Lennék egy miniszter, az a jó poszt.
A rosszat úgy adnám el, hogy az nem is rossz.
Az a baj, hogy nincs hozzá svádám.
És nem elég vastag a bőr a pofámon!
Bár lennék csak egy ravaszdi fiskális,
ki addig csűri-csavarja a szót,
hogy a sikkasztóról azt hiszi az ember,
Assisi Szent Ferencnél is jobb!
Na persze magamnak már én is bemeséltem,
beadtam pár ócska maszlagot.
A legény élet dicséretét zengtem,
ha választottam kosarat adott.
Szüleim rabbinak szántak,
de én fütyültem a tanulásra,
aztán ravaszul megmagyaráztam,
azt, hogy rabbinak mesügék állnak.
Bizony, magamat becsaptam olykor,
de ez a feladat túl megy e ponton,
Hogy is hazudnék ennek a lánynak?
Inkább kinyögöm az igazat!
Saját hasamba lyukat beszélni,
az egy dolog.
De hogy a Rózsinak ne mondjam el
fehéren-feketén?
Uram! Na, most segíts!
Nagy szar ez, hogy finom legyek,
akárhogy is ragozom.
Gőzöm sincs, hogy mit is tegyek,
zsidó lett, most megint gój.
Isten tegye akárhová a sok hülye bürokratát!
Hogyan hozzak helyre egy ilyen csapást?
A szemfényvesztést rühellem,
a kóklerség nem kenyerem.
Jaj, Istenkém, mondd, mi legyen?
Egy mázsás súly ül szívemen.
Bár lennék csak egy hivatásos kártyás!
Most előhúznék pár cinkelt lapot.
Elhitetném Rózsival, hogy áldás,
hogy játék nélkül vesztett egy vagyont.
Vagy támadjam meg rögtön a rossz hírrel?
Úgy éljek én, hogy biztos megutál?
És magamban ezt hogy rakom majd helyre,
ha tükörbe kell néznem ezután?
Csalás. Öncsalás.
Nagy kérdés: kanef vagy balek legyek én?
Hamlet nagy drámája csak pamflet
ehhez képest, hadd legyek szerény!
Csalás és öncsalás közt nincs sok,
mondhatná némely nagyokos.
Magamra szűkítve a dolgot:
Nem adom sörnek a habot!
La-la-la…
Bizony, magamat becsaptam olykor,
de ez a feladat túl megy e ponton,
Hogy is hazudnék ennek a lánynak?
Inkább lenyelem az igazat!
Én mondom, jobb ha befogom a szám! ♪
