Leszámolás Tokióban (2009) 61% 16★

Az illegális bevándorlók életéről szóló rész tanulságos. A nincstelen, képzetlen emberekért egyik ország sem kapkod két kézzel, de még féllel sem. Így a remélt jobb élet igen kis eséllyel jön össze. Nem túl nehéz elképzelni, hogy a bűnözés, ügyeskedés, lopás ilyenkor valamennyire kényszerpálya. Nick (Jackie Chan) próbál egy ideig a lehetőségekhez képest tisztességesen dolgozni (persze ez is fekete, hiszen semmilyen papírja nincs), de aztán ő is lesodródik erről az útról, belekeveredik a jakuzák világába, ahol épp belső hatalmi harcok folynak. Ezután a lejtőről visszafelé már elég nehéz jönni (hogy valami fantasztikus bölcsességet is mondjak). Ez az értékelhető része a filmnek amit kivételesen szinkronosan néztünk. A dialógusok maguk is csapnivalóak és nem tudom, hogy honnan szedték a szinkronszínészeket de kb. a német alámondásos filmek színvonalán nyomták a szöveget. Verekedés alig volt. Ez már a sokadik ilyen Jackie Chan film. Nem tudom, hogy szimplán megöregedett-e vagy csak elege lett a ráhúzott szerepből és megpróbál kilépni belőle ezekkel a történelmi és társadalomkritikus filmekkel. Megértem és értékelem is ezt egyébként, szóval továbbra is bírom őt. Ezzel együtt ez a film is közepes értékelést kap.

Ha más lett volna a főszereplő, végig sem nézem. Mondjuk így se sok híja volt, hogy abbahagyjam, mert Chan-nek nem áll jól ez a szerepkör. Ő egy beskatulyázott kung-fus akció és vígjáték szereplő és ez a film határozottan egyik sem volt. Na mindegy, egyszer láttam, többször nem fogom.