A zsúfolt vonaton utazó brigád tagjai történetekkel szórakoztatják egymást és az utasokat. A sztorik főhőse egy vérbeli vagány, Karló, aki szerelőnek ugyanolyan kiváló, mint tréfamesternek. A Doktor vezeti a brigádot, de rossz főnök, kíméletlenül hajszolja társait, ám tréfáikból tanul. A vidám… [tovább]
Legenda a vonaton (1962) 8★
Képek 7
Szereposztás
| Sinkovits Imre | Karló |
|---|---|
| Szirtes Ádám | Doktor |
| Pécsi Ildikó | Ica |
| Madaras József | Gugis |
| Kautzky József | Monostori |
| Sztankay István | Lakatos |
| Bánhidi László | Zsiga |
| Lőte Attila | Bónus Miklós |
| Garas Dezső | Gál |
| Koncz Gábor | Kulacs |
Várólistára tette 5
Kiemelt értékelések
Serge_and_Boots
Tetszik is ez a film, meg nem is. Személy szerint mindig is szerettem a szocreál irodalom optimista, humanista, reményközpontú, de mégiscsak propagandista hangvételű munkáit: szerettem olvasni és látni, hogy a kemény körülmények között keveset birtokló emberek mégiscsak összetartanak és kiállnak egymásért a nehézségek közepette. Megértem azonban, ha valakit az ilyesmi felhúz, és felháborít a zsinóron rángatott munkások által felépített szocializmus hurráoptimista önámítása…
Ez a film viszont ilyen. Szép, tele van lélekkel, humánummal, tanulsággal, példamutatással – de mégiscsak egy szocreál bezzegmozi, népnevelés a szórakoztatás (igaz, pokolian igényes szórakoztatás) felszíne alá dugva.
Nem tudok azonban nem gyönyörködni a színészi munkában. Sinkovitsnak ez jutalomjáték, még annak ellenére is, hogy a láthatóan kemény munkát nem mímelik, hanem végzik a színészek a placcon – hordják a vasidomokat, a deszkapallókat, métermagasan kalapálnak, hegesztenek, még az ekkor már 56 éves, klasszikus megjelenésére öregedett Bánhídi is. De a középpont, az egész film viszonyulási alappontja mégiscsak Sinkovits, őt a legnagyobb élmény nézni. Éppen azt a már-már ráégett formát hozza, ami miatt sokan akkoriban túl hangos és alpári embernek tartották őt tévesen, azonosítva a színészt a filmvásznon látható legtipikusabb karaktereivel. A stáblista őt követően is figyelemreméltó, de Pécsi Ildikó jelenléte például abszolút felejthető, annál érdekesebb Sztankay, ahogy romát alakít – isten bizony, csodát művel a kamera előtt. Mellettük nekem a nagyon ifjú Koncz Gábor és a mindig visszahúzódó, de nagyon erős jelenléttel bíró Kautzky József tetszett a legjobban.
A film valójában egy merő forgatókönyvírói trükk, egy vékonyka kerettörténetbe illeszti be azokat az epizódszerű aprócska kalandokat, amik együtt hivatottak bemutatni nekünk azt a bizonyos legendát. A rendezés és az operatőri munka bravúrja viszont tényleg az, hogy elhisszük a színészekről, hogy nehézipari szakmunkások – a mozi korából kifolyólag nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy akár a fizikai, akár a szakmunkát, például a hegesztést tettették volna.
Nagyon élvezetes, de az eszmei háttér tekintetében kétes filmalkotás a Legenda a vonaton. Én a magam részéről élveztem és szerettem, így objektív problémáit is szem előtt tartva adtam rá hetest.
ChEebor
Ezt is már rég meg akartam nézni, de csak most sikerült. Igazság szerint annyira azért nem volt fergeteges, mint amilyennek vártam, de azért vitathatatlanul egy mókás kis film, jó alakításokkal, és elég suttyó, de azért mégis szerethető karakterekkel.
