Kono Danshi, Uchuujin to Tatakaemasu. (2011) 75% 13★

Szép, érzelmes, metaforikus alkotás. A lényegi cselekmény elég szellős, de gyakorlatilag teljesen lényegtelen is. Nagyon jól ábrázolja Kakashi érzelmeit; a legütősebb az volt benne, hogy abszolút átélhető volt az egész. A stílus és az animáció részleteiben tetszett, összerakva viszont túlzottan művészi volt az ízlésemnek, nem mindig tudtam értékelni. A színhasználata viszont kiváló. Nem egy populáris darab, cserébe viszont elég mély és nehéz.

Kíváncsi voltam erre az animére, meg a kihívásra is jelentkeztem, és időm is volt. Az animáció számomra kicsit szokatlannak hatott, nem zavaróan, csak ilyennel még nem nagyon találkoztam. A történet sem volt bonyolult, de rengeteg érzelmet sikerült belesűríteni ebbe a rövidke időbe. A világ kedves? Vagy nem kedves? Ez a megállípítás a lelkiállípotunktól függően változik. A befejezése nagyon megható volt, még egy kicsit könnyes is lett a szemem :)

Láttam néhány értékelést, az alapján ígéretesnek nézett ki plussz ugye van kihívás is hozzá plussz most nem tudtam hogy mit nézzek úgyhogy megnéztem :D
Elkezdtem nézni, aztán így a vége felé azon kaptam magam hogy küzdök a könnyeimmel. még szerencse hogy van a közelemben egy százas zsepi khm alergia Ebben a durván fél órában sok érzelem voltspoiler Rosszabb történetre számítottam az elejéből kiindulva, de nem csalődtem mert szerintem jó lett. A rajzolása először egy kicsit szokatlan volt de olyan 5 perc múlva megszoktam és csak néztem, sőt kifejezetten tetszik a rajzolás :)

Ne add fel, menj tovább, még ha fájdalmas is. Számomra ez volt az üzenete az egésznek. Az meg, hogy a világ kedves-e vagy sem, az nézőpont kérdése, függ attól, hogy épp milyen a lelki állapotunk. Sok érzelem volt ebben az animében, ez tetszett. A színvilág is passzolt, viszont a szereplők ábrázolása a legtöbb esetben nagyon nem tetszett. Emiatt és mert annyira nem kötött le, mint a varázslós, vártam, hogy vége legyen…

Az a kérdés, hogy kedves-e a világ, nem a világra utal, hanem Kakashi érzelmi állapotára. Az én értelmezésemben a depressziót hivatott megszemélyesíteni ez a rövid anime. Kakashi spoiler nem emlékszik korábbi életére, csak azt tudja, hogy most harcolnia kell az „idegenekkel”, hogy megmentse a „világot”. Egyedül. Nincsenek barátai sem. Többször elgondolkozik, hogy feladja-e. Meddig csinálja ezt még. Ez mindig így lesz? spoiler Nagyon szépen mutatja színekkel az anime Kakashi érzelmi hullámzását, majd azt is, amikor spoiler visszatér a barátaihoz, és mindjárt kedves a világ.

„A világ kedves?”
A grafikája talán még egyedibbnek – és kissé egyszerűbbnek – mondható, viszont a vége felé ugyanazt a színkavalkádot hozza, mint a sorozat többi darabja. A történet elég egyszerű, viszont nagyon könnyen a hatása alá lehet kerülni. A főszereplőnk hangulatával együtt változnak az animáció színei is. Végigsírtam a befejezést.

Szokatlan a problémára (kedves-e a világ?), egy szokatlan történetkidolgozás és egy még szokatlanabb animáció. Röviden talán így tudnám megfogalmazni azt, ami bennem maradt a film megnézése után. Máskor vevő szoktam lenni az új ötletekre, de most valamiért nem érintett meg annyira a történet. Mondjuk úgy, hogy nem erre számítottam, mikor lenyomtam a „play" gombot.