Kém a sötétben (1939) 65% 4★

Hagyományosan kiemelkedő kritikai sikerű mozi a Kém a sötétben, amit azonban mára erősen relativizált a kora. Sok szempontból, főleg technikai oldalról nem látszik rajta az immár nyolcvan éves kora, de hangvételén és műfaján már annál inkább – melodráma ez a köbön, és sokszor fele annyira sem izgalmas vagy feszült, mint azt a modern néző elvárná tőle.

A film meta-vonulatai kimondottan izgalmasak: 1939 augusztusában mutatták be, a legtöbb európai országba a hónap végén jutott el, szeptemberben kirobbant a második világháború, októberben pedig a német U-47-es meglepetésszerű támadást hajtott végre Scapa Flow ellen, mintha csak a történelem megismételte volna a fikciót. Ráadásul a rajtaütés kapcsán máig sincs közmegegyezés abban, segítette-e a tengeralattjáró dolgát szárazföldön tevékenykedő ügynök. Kultúrtörténeti ráadásként 1978-ban Ken Follett is megírta a híres Tű a szénakazalban című regényét, ami szintén mutat érdekes összecsengéseket a Kém a sötétben cselekményével.
A sztori egyébként ahhoz képest, hogy a kilátásban lévő háború előestéjén született, meglepően progresszív módon ad emberi arcot és személyiséget a német tengeralattjárósoknak, noha a britek tudhatták jól, hogy tőlük egy leendő összecsapás során félni kell majd. Eleve feszült kulcsmotívuma a filmnek, hogy sokáig nem világos, ki is a valódi főszereplő, illetve hogy a néző a film hatásmechanizmusa miatt ösztönösen az ellenségnek szurkol – mindez két évtizeddel az első világháború után, és körülbelül napokkal az első előtt, kétségkívül izgalmas és érdekes koncepció!
A Hitchcock-hoz szokott modern néző azonban egy idő után vélhetően nem fog mást és többet látni a moziban, ez tűnik itt gyakorlatilag az egyetlen nagyobb problémának. A cselekmény középtájon valóban szerelmi évődéssé változik át, és hiába nagy és meglepő a kötelező csavar, végig nagyon hiányoznak a hangulatos, feszült, szellemes kompozíciók, díszletek, zenei hátterek. A film semmi esetre sem rossz, inkább mintha arányt vesztene, végkicsengésében pedig egyáltalán nem tartogat már meglepetéseket.

Méltán gyakran emlegetett, abszolút ajánlható klasszikus film, de szerintem kicsit megkopott már az ereje az elkészülte óta.