Ils (2006) 62% 12★

Valamiért mindig az ilyen bénácska horrorok között találok olyat, ami hatással van rám. Nézés közben nevetek a hibáin, a fantáziátlan megoldásain. Aztán a megtekintés után még napokkal később is ott motoszkál a fejemben, pl azon kapom magam, hogy a tükörben is a hátam mögötti területet sasolom :D

Pedig tényleg nagyon silány a film, a színészek csapnivalóak, a horror elemek egyszerű jumpscarek, a cselekmény nem sok, de legalább jó lassan, vontatottan indul be, az „igaz történet alapján” pedig elég tágan lett értelmezve, ahogy utánanéztem. Ajánlani tehát nem igazán tudom.

73 percnyi suspense fokozó horror thriller, meglepő csavarra kifuttatva, igaz történet alapján. A home invasion kedvelőinek ajánlott mű.

Ez a tipikus esete annak, hogy „van egy jó kamerám, szeretem a filmeket, bár a filmkészítéshez nem értek, de… van egy jó kamerám. Meg pénzem.”
A történetnek se eleje, se vége, de ami súlyosabb, hogy közepe sem. Az autólerobbanós nyitójelent sehol nem kapcsolódik a sztorihoz, ha ez vonaton történik, vagy egy óvodában, akkor is ugyanennyi értelme lett volna: semmi.
Aztán megismerjük a főszereplőnőt, aki egy iskolában tanít, és ez olyan plusz információ, amire senki sem kíváncsi. Elkezdődnek a furcsaságok a házban, közben a néző halálra unja magát, mert csak az áldozatok szemszögéből mutatja a cselekményt, de azt is piszkosul felszínesen (nézhetünk egy kirántott kilincset, meg kukucskálhatunk a kulcslyukon, hurrá). Az utolsó 10 percben végre volt egy kis izgalom is, de ez a helyszín-választásnak volt betudható; a csatornarendszer, a szűk járatok alapból feszültséggerjesztőek.
Sokkal jobb lett volna, ha a gyilkosok szemszögéből is láthattuk volna a dolgokat, sőt, a motivációjukat is megismerhettük volna… a végén pár szóban leírják, hogy mi miért volt, kik voltak, de könyörgöm; ebből (!!!) kellett volna filmet készíteni, és nem a narrátorra bízni az utolsó pár másodpercben.
Borzalmas volt. Senkinek sem kívánom.