Hugó, a víziló (1975) 67% 60★

Önmagamat ismerve biztos vagyok abban, hogy gyerekként szerettem volna ezt a rajzfilmet. Felnőttként azonban annyit látok, hogy egy nagyon érdekes ötletet horrorisztikus és traumatikus köntösbe csomagoltak. A mese dalai kifejezetten tetszettek, olyan nagy nevek éneklik őket, mint Kovács Kati vagy Máté Péter. Volt egy, ami nagyon megragadt: szeretem a hippopo-t.a.m.u.s-t.

Moziban láttam. Fájdalmasan tetszett. Szerintem először éreztem át igazán olyan nagy fájdalmat, ami mindennek az elvesztéséből adódik, amely minden nem az enyém volt. Gyerek voltam. Nem tettem meg a gyerekeimmel, hogy megmutatom nekik.

Életem legnagyobb traumája.

Emlékszem még szerintem a minimaxon adták le, mint „egész estés film” és hát megnéztem.
Te jó ég. Ez nekem felért egy horrorral. Nem is értem, hogy tudtam végignézni.
Annyi rémlik, hogy rettenetesen szomorú és lehangoló volt, de mégis végig néztem, de szerintem utána napokig rémálmaim voltak…
Sőt arra is emlékszem , hogy akárhányszor reklámozták tv-ben vagy valaki megelmítette, egyből elkezdtem lebeszélni erről a filmről..
Ha gyerekhorrort akarsz akkor hajrá.

Nincs annyi szám a világon, ahányszor ezt meg kellett néznem Babszival, akit három hónapig bébiszitteltem. Ő imádta 2,5-3 évesen. Bár legtöbbször nem is magát a mesét nézte, hanem a DVD menüje ment végtelenítve. Akár napi 3 órát is, háttérzajként. Azóta engem ezzel vallatni lehetne, azt hiszem.

Víziló bullying 1,5 órán át. Lefogadom, ez a történet valami víziló fóbiás fejéből pattant ki.

Traumatikus, nyers és helyenként elképesztően szürreális rajzfilm az emberi kegyetlenségről, az igazságról és a kitaszítottságról. A képi világa riasztó, de mégis a stílusához mérten szépen kidolgozott, a zenéje pedig nagyon jó. Ennek ellenére javasolt az óvatosság, nem az a tipikus cuki mese, amit gondolna az ember.

Gyerekként szerettem. Megrázott, de emlékszem, hogy ennek ellenére többször is megnéztem.

Nem szerettem, mert szomorú volt és ijesztő is.

Szeretem, de rettenetesen sokat bögtem rajta. A grafikàját imàdom.