Gyönyör (2007) 82% 9★

Megnéztem, mit jelent a Mutluluk törökül, mert ez a cím, hogy „Gyönyör”… Hát nem jó. Szóval a Mutluluk azt jelenti, boldogság, de talán nem egyszerűen csak úgy, ahogy mi azt érteni szoktuk. A török címet emlegetem inkább, és valami reményt, apró életörömöket és megbékélést gondolok mögé.
    A Mustang (2015) kapcsán elég sok szó esett róla, hogy nem nagyon kell keresgélni, hogy olyan falukat találjunk Törökországban, ahol még nagyon mélyen élnek a vallási és erkölcsi tradíciók, főleg azt tekintve, hogy a nők mit tehetnek és mit nem. A Mutluluk is erről mesél, egy elég durva példabeszédet talált erre a célra, eléggé kiszámítható végkifejlettel. Mégis jól esett, mert eközben azt sugallja, hogy a világ (Törökország) gyönyörű, lehetnek szerencsés találkozások. És segíts magadon, és Allah is megsegít! A (drámai) ellenpólus jelen esetben egy professzor, aki magányosan hajókázik, és próbálja megtalálni önmagát ebben az őrült világban.
    Kicsit esetlen az egész, kicsit népmeseszerű is – Jancsi és Juliska a gonosz mostohával és az egész világgal szemben, ki kell állniuk három próbát is –, de vannak egészen jól elkapott pillanatok. Pl az utolsó nagy jelenet apa és fia között. És Törökország tényleg gyönyörű.
    És én speciel szeretem a meséket, nem baj, ha ezerszer hallom ugyanazt, ha az a valami jelent különben valamit.

Lassú, szép képekkel tűzdelt, igazi európai film. Hihetetlen, hogy ilyen hagyományok nemrég még megélhettek a vidéki Törökországban… Irphan bátya néha kicsit túlgondolt figura volt nekem, de a másik két főszereplő nagyon szerethető figura.

Nagyon szép film volt, bőven van mondanivalója, tartalmas alkotás és érzelemdús, az a fajta film, amitől nem maradsz közömbös, biztos, hogy kivált egy vagy több érzelmet is. Dühöt? Csodálatot? Megértést? Szánalmat? Ezt mindenki maga dönti el. Afferin!