Fujoshi, Ukkari Gay ni Kokuru (2019–2019) 90% 1★

Őszintén csak fel akartam vinni az adatlapját, aztán talán várólistára rakni, de végül elkezdtem nézni az első részt, és nem tudtam abbahagyni. Sajnos az utolsó három részt csak raw-ban tudtam előásni mázli, hogy ennyi animézés után kb a 80%-át megértettem, de aki értékeli a spoiler, az nézheti addig is angol felirattal.

Jun csupán fantasy-nak tartja a BL regényeket, túl meseszerűnek a valósághoz képest, ami közel sem olyan rózsás. Legalábbis az ő valóságához képest nem. Jun már régóta tudja magáról, hogy a férfiakhoz vonzódik, azonban senkinek sem meri elmondani az igazat. Van egy netes meleg barátja, akivel mindent meg szoktak beszélni, mivel mindkettőjüknek egy náluk idősebb spoiler férfivel van kapcsolata. Míg Miura-san egy népszerű, tehetségesen rajzoló életvidám lány, aki hiába Jun osztálytársa, mégis alig ismerték egymást. Egy nap Miura-san lebukott Jun előtt, amikor BL regényeket vásárolt. Míg nálunk a BL szerető lányok nyugodtan használják magukra a „fujoshi” kifejezést, addig Japánban ez sértésnek számít – maga a szó is romlott lányt jelent –, így érthetően nem akarja, hogy mások megtudják a titkát. Azonban Jun közelében már sokkal felszabadultabban tud viselkedni, így elkezdenek egyre közelebb kerülni egymáshoz. Azonban minden megváltozik, amikor Miura-san szerelmet vall Junnak. Jun mindig is kétségbeesetten próbált megfelelni az édesanyja és a társadalom elvárásainak, így egy olyan döntést hoz, amit nem lehet visszavonni. (és ez csak a sztori kiindulópontja)

Huh… azt hittem, hogy ez egy humoros sorozat lesz, de hamar rá kellett jönnöm, hogy tévedtem. Nagyon fontos kérdések és problémák merülnek fel benne, az ötödik rész körül pedig gyakorlatilag sokkot kaptam. Az egész sorozatot belengi egy fojtogató légkör, erre meg még rátesz a sok Queen szám. Bár szó se róla, imádtam. Minden rész címe egy-egy Queen szám címéből van, amely abban a részben biztos hallható, részben azért, mert Jun kedvenc bandája, részben pedig más okok miatt.

Miura-sant eleinte csak egy felszínes, enyhén idegesítő csajszinak gondoltam, de a végére rengeteget nőtt a szemeben. És nemcsak ő, hanem Ryouhei is, sőtt néhány másik mellékszerepő is kapott benne egy kis személyiségfejlődést. Egyik történetszál sem maradt csak úgy a levegőben lógva, szépen lezártak mindent. Jun és Makoto-san kapcsolatát, Mr. Fahrenheit történetét, Jun édesanyjáét, Ryouhei és Jun háttértörténetét, valamint Miura-san szálát is.

A színészi játék nagyon jó volt, Kaneko Daichi gyakorlatilag csak az arckifejezésével vagy egy-egy pillantásával rengeteg érzelmet tudott kifejezni. És igazából nagyon senkinek az alakításába nem tudok belekötni. Nem tudtam elképzelni, hogyan lesz vége, de nagyon hatásos befejezést kapott.