Az „Út az Ismeretlenbe” kalandtúra szervezője kitalálja, hogyan lehetne izgalmasabbá és főleg anyagilag kifizetőbbé tennie kis vállalkozását. Felbérel egy munkanélküli színésznőt, hogy a fentiekhez hasonló szituációban alakuljon úgy át (smink, öltözet), hogy a kalandtúra résztvevői egy… [tovább]
Az „Út az Ismeretlenbe” kalandtúra szervezője kitalálja, hogyan lehetne izgalmasabbá és főleg anyagilag kifizetőbbé tennie kis vállalkozását. Felbérel egy munkanélküli színésznőt, hogy a fentiekhez hasonló szituációban alakuljon úgy át (smink, öltözet), hogy a kalandtúra résztvevői egy kiprovokált pillanatban, ne az átalakulását, hanem a hiányát vegyék észre. Vagyis azt, hogy valaki eltűnt. És a színésznő jól játssza szerepét, sőt (és ez a kitalált, előre megtervezett dramaturgia lényege!) egyre jobban magára, az átalakított, új személyre tereli a gyanút, hogy köze lehet az „eltűnt” nő eltűnéséhez. És ahogy az idő vészjóslóan halad előre, úgy lesz egyre gyanúsabb: ő ölte, gyilkolta meg az eltűntet! Minden jel lassan ezt fogja igazolni, a keresés közben az erdőben megtalált, szétszórt ruhák (amit persze ő dobált el szándékosan), a „gyanúsított” egymásnak ellentmondó mondatai. [bezár]
