Roman Storkinnak keze-lába egy bordásfalhoz van kötözve, és nem tudja, mi történt vele – csak azt, hogy egy álarcos őrülttel tartózkodik egy szobában. Ráadásul egy perverz őrülttel, aki közli vele, hogy ő vámpír, Brahmának hívják, és hősünket választotta ki, hogy az utódjává változtassa. Szegény… [tovább]
Roman Storkinnak keze-lába egy bordásfalhoz van kötözve, és nem tudja, mi történt vele – csak azt, hogy egy álarcos őrülttel tartózkodik egy szobában. Ráadásul egy perverz őrülttel, aki közli vele, hogy ő vámpír, Brahmának hívják, és hősünket választotta ki, hogy az utódjává változtassa. Szegény Roman eddig egy áruházban dolgozott, és reménye sem volt rá, hogy belekóstoljon a „glamourba”, a színes magazinokban ábrázolt édes életbe. Egyszer, szomorúan kóborolva Moszkvában, meglátott egy feliratot: „Reális esély bekerülni az elitbe. 06. 22. 18.40 – 18.55. Második esély nem lesz.” Ostoba viccnek gondolta, de azért bement. Épp annyi idő volt. És ki tudja… Most hát itt van az „elit” képviselőjének szobájában – mert Brahma valóban vámpír, s mint hamarosan kiderül, a világnak ők az urai: ők tenyésztették ki az embert, s belőlük nyerik a „babloszt”: az italt, amely táplálja őket. S ők tisztán látják a világ felépítését, melynek két alappillére a „glamour” és a „diskurzus”. Romannak – immár II. Rama néven – sok mindent meg kell tanulnia, hogy igazi vámpírrá – a tápláléklánc legfelső és leghumánusabb lényévé – váljon. Majd számot is kell adnia e tudásáról: arról például, hogyan tudja észrevétlenül úgy megharapni egy ember nyakát, hogy a kevéske vörös folyadékból az illető lelkének minden titka föltáruljon előtte. [bezár]
