Elsa sikeres írónő. Pierre sikeres ügyvéd. Pierre tizenöt éve él boldog házasságban családapaként. A mai napig szerelmes feleségébe, élvezi a családjával töltött időt, és a vele járó mindennapi teendőket is. Egyik este, egy összejövetelen találkozik a gyönyörű Elsa-val, és azonnal felforrósodik… [tovább]
Kedvencelte 8
Várólistára tette 32
Kiemelt értékelések
Sophie Marceau annyira bájos, ebben a filmben is imádtam. És itt van François Cluzet (Életrevalók c. filmből) aki egy olyan nős férfit játszik, aki beleszeret egy elvált asszonyba. A megismerkedésüket, a véletlen találkozásokat, majd a kettőjükben lezajló folyamatokat ismerhetjük meg a történetből.
Nagyon jól érzékeltette a film az érzelmeiket, vágyaikat, otthoni viselkedésükből is képet kaptunk.
A vége, az nagyon komoly, tanulságos!
Elég fura film volt, valóság és fantázia keveredése, a fantáziák nagyon szexik voltak, de végig reméltem, hogy végül nem teszik meg, mert mélységesen elítélem a házasságtörést. Nyilván nem egyszerű egy ilyen helyzet, de az egyenességet mindennél többre becsülöm. A fényjátékok nagyon tetszettek, Sophie Marceau úgy tűnik, nem tud megöregedni, minden jól állt neki, igazi jó nő (a mellei elég helykén álltak, nem tudom, hogy csak nekem tűnt-e fel :D). François Cluzet erősen emlékeztetett a fiatalabb Dustin Hoffmannra, nála jobban átjött a vívódás, talán mert neki volt igazán tétje az egésznek, jól játszott.
Szeretem mindkét főszereplőt, annyira tipik franciák és bájosak.
A film viszont olyan fura volt. Nem éreztem, hogy haladt volna az idő, inkább csak egy helyben állt, mintha beragadtunk volna egy buborékba. Talán ez a buborék tetszett egyedül a lassú vágóképekkel és zenékkel.
Egyszer nézős film volt, de élveztem, míg tartott. Furcsa volt, hogy igazából antihősöknek drukkolok, pedig tudom, hogy a nő és a férfi részéről is nagyon szemét dolog így belerondítani egy jól működő házasságba. Nagyon tetszett a zene, ritkán érzem azt, (és akkor is francia filmeknél) hogy a zene ennyire jól kiegészíti a képet. És a képről se feledkezzünk meg, volt néhány csodálatos megoldás, mind színben, mint hangulatban, mind pedig beállításban, öröm volt nézni (az osztott képernyős megoldás nem tartozik ezek közé). Felemás élmény volt a film voltak benne nagyon eltalált momentumok, és kevésbé sikerültek is. Sophie Marceau csodálatos volt minden jelenetben, erre az összes stábtag nagy gondot fordított, fények, smink, ruha, mind azt hivatottak éreztetni, hogy ez a nő egy szexi dög, így is van, nem lehet levenni róla a szemet egyik jelenetben sem. Nekem már ezért megérte.