Danny valóban világbajnok. Persze ahhoz, hogy ezt bebizonyítsa, szüksége van csintalan apjára, pöffeszkedő, nagyképű szomszédra, cinkosságra hajlandó doktorra, no meg fényes tollú, jól megtermett fácánokra. Mindezek hajmeresztő kalamajkájából kerekedik ki Roald Dahl hihetetlen története.
Várólistára tette 12
Kiemelt értékelések
Londonna
Bűbájos adaptáció. Csodás, nosztalgikus brit vidéki környezet. Tündéri apa-fia kapcsolat.
Számomra talán utóbbi volt a legnagyobb élmény. Jeremy Irons és a kis Sam között olyan összhang és végtelen szeretet van, hogy az engem abszolút levett a lábamról.
Ha valaki, hát én kritikus vagyok az efféle dolgokkal, kevés pasira tudom azt mondani, hogy „apaalapanyagnak” is alkalmasnak találom, ám ennek a kritériumnak Jeremy Irons tökéletesen megfelel. Nem tudom körülírni vagy normálisan elmagyarázni, mi ez, illetve mi az, amit én mindig nagyon (meg)figyelek, egyszerűen csak lazán és mélyen érzem körülötte azt a fajta nagybetűs férfi kisugárzást, ami az átlag pasikban nincs meg. (Ergo, ők pl. biztosan soha nem is lennének képesek rávenni arra, hogy én valaha gyereket vállaljak… :D)
A másik: Sam. Hú. Hát szerintem sokkal helyesebb kölyök, mint az öccse. Nem is nagyon értem, miért Max futott be… (Talán, mert Sam nem is akart?… Ezt is valahol megértem.) Mindenesetre nekem a mai napig talány, mit esznek annyira Maxen. Nagyon távol van a kedves papától [mindenféle] kvalitásaiban, plusz szerintem a tesók közül egyértelműen Sam az… Érdekesebb. :-)
