Csibefutam (Csibefutam 1.) (2000) 66% 178★

Már ránézésre is rosszul voltam a fogas csirkéktől. Nekem ez nagyon nem jött be, kifejezetten szenvedtem, miközben néztem. Voltak jobb momentumai, de nem szeretném többször látni.

Az értékelések és a film leírása alapján azt hittem, végig fogom szenvedni a filmet, de végül jobb volt, mint amire számítottam, egész élvezetesre sikerült. Bár nem tetszik a karakterek külseje (valahogy nem tudom megemészteni a fogas csirkéket), aztán ott van a rengeteg szóvicc, ami jópofa tud lenni, de egy idő után fárasztó is lehet. Főleg ekkora dózisban. Viszont érdekelt a sztori, hogyan fognak megmenekülni. Egyszer nyugodtan meg lehet nézni.

Annak idején nem néztük meg moziban mert nem tetszett a bemutatója. Szerencse, mert vertem volna a fejem a falba ha ott kellett volna végigszenvednem. Ha nem lennék lassan 30 éve vega, akkor tuti lemondanék a húsevésről a film után. Szemét emberek. Poénok voltak és alapvetően a karakterek is rendben vannak, de úgy összességében szerintem barom(f)i fárasztó egy alkotás.

Fura, de tetszett.
A történet meg hogy csirkék – patkányok az úgy kicsit furii. De a karakterek egész jók voltak.
Tepsiné gonosz néni szerepe fennmarad a mese végéig.
Rocky, ahogy eljátssza a nagy csirkét, aki majd hős megmentő lesz, pedig ő maga sem tud éppen repülni, csak ha kilövik szerencsétlent.
De talán ami a legjobb az Rozsda kitartása, és az, hogy a végén ő menti meg az egész csirke csapatot. Valahogy ezt már az elején érezni lehetett.

Ez annak idején annyira tetszett, hogy kétszer is megnéztem. De ez a kettő bőven elég volt egy életre a vigyorgó fogascsirkékből. Értem én, hogy kell bele a szerelmi szál, de a csókolózó baromfikat a végén felejtsük el…

Nagyon régen láttam, akkor nem tudom mit gondoltam róla, de biztos nem sok jót. Most visszagondolva se nagyon tetszik. Jaj, a sok vigyorgó, fogas csirke! Mellesleg pont a születésem napján jelent meg, szóval ikrek vagyunk.

Taníts meg repülni!

Valamiért ez a film egy dolog lett az egyik crushommal még… hát nem most és azóta elfelejtettem a címét, de akárhányszor kerestem mindig a csibés mesét adta ki, de most valami sors vagy mi a kezem közé sodorta, ami még viccesebb, hogy a csirkék megint valami kihelyezett szerepet kaptak a párkapcsolatomban, szóval amúgy közepes mese.

Bátyámmal annak idején rongyosra néztük. A mai napig fel tudom idézni a zene dallamát, ami megy alatta. A történet kissé bugyuta, de imádtuk és ez a lényeg.

Félelmetes, hogy egy buta tyúkfarm hogy tud emlékeztetni a 20. század történelmére. Nem tudtam nem holokauszt vagy hadifogolytábor történetként nézni. Persze a végén a mesei szál uralkodott, ami a valóságban is néha előforduló ritka csodás elemekkel párhuzamba hozható.
Még akár a feminista irodalom is megtalálja a magáét. Semmiképp nem tudtam meseként tekinteni rá.