Okudera Kyoko Japánban dolgozik mint óvónő. Egy nap kolléganője és barátnője, Madoka ráveszi, hogy látogassa meg barátját, Sakurai Naotot az étteremben, ahol a férfi dolgozik, ahelyett, hogy dolgozna, és tanulna. Eközben az étterem tulajdonosa, Mr. Wang felveszi a lánya telefonját, amelyben egy… [tovább]
Chakushin Ari 2 (2005) 2★
Szereposztás
Mimura | Okudera Kyoko |
---|---|
Yoshizawa Yuu | Sakurai Naoto |
Chisun | Uchiyama Madoka |
Seto Asaka | Nozoe Takako |
Peter Ho | Chen Yuting |
Ishibashi Renji | nyomozó |
Liu Shadow | Mei-Feng |
Koizumi Nana | Li-Li |
Karen Oshima | Mizunuma Mimiko |
Várólistára tette 7
Kiemelt értékelések
Nagyon értenek a japánok ehhez a fajta horrorhoz: fehérre meszelt, szénfekete, arcba lógó hajú, holtukból visszatért némberek tizedelik a népeket, creepy kidek másznak elő nyikorgó ajtók takarta sötét szekrényekből, természetellenesen tekeredő végtagok nyúlnak feléd mély kutakból, sőt, rég lezárt és elfeledett bőröndökből.
A feszült alaphang megvolt, meg is ijedtem néhányszor, bár az utolsó fél órában más miatt is megijedtem: kezdett kísértetiesen emlékeztetni a Miike Takashi által rendezett első részre. Szerencsére aztán elkanyarodott annak a befejezésétől, viszont olyan irányba, amit meg nem értek. Visszajött valahogy az első rész cselekménye, de számomra egyáltalán nem világos, hogy hogyan kapcsolódik ez az eddig látottakhoz. Szerintem ez logikai bukfenc, jó ötlet, csak sehogy sem lehet beleerőltetni az eddigi menetbe. A második rész cselekménye meg nem lett lezárva. (Persze harmadik rész is van…) Hozzáteszem, az egyik nagy vonzereje az ázsiai filmeknek szerintem éppen az, hogy nincs minden a néző arcába tolva, nem kapunk mindenre magyarázatot, hanem gondolkodni kell, és ez – számomra mindenképpen – nagyban hozzájárul a befogadásélményhez. Szóval lehet, hogy ha hagyok időt magamnak, és átgondolom a dolgokat néhányszor (netán újranézem a filmet), akkor jobban összeáll a kép.
A csengőhangot megtartották, ami azért jó, mert köti a filmet az előzményhez, viszont tartalmilag nem indokolt. Mint ahogy az egész alapszituáció sem… Míg az első rész gyönyörűen, logikusan fel volt építve, tudtuk, hogy mi miért van, (konkrétan hogy ki miért kísért), itt borul az egész előzmény, és még annak sincs értelme, hogy miért a telefont használja az illető tetem, vagyis az ahhoz tartozó szellem. Erről elegánsan megfeledkeztek a forgatókönyvírók. De legalább a jövőből érkező üzikre kapunk magyarázatot.
(Lenne még néhány technikai kérdésem:
1. Ilyen szituációban mért mennek hárman három felé? Nem kéne együtt maradni? Ez a mondat: „Várj meg itt, rögtön jövök!” Na, persze. Ez nem vár, az nem jön.
2. Miért, kérdem, miért kell bemenni éjszaka egyedül egy lezárt bányába?
3. Ha meg már minden áron bemész, ugyan mért nem viszel magaddal néhány pótelemet a hülye zseblámpához!?)
Azt azért hozzátenném, hogy mindezzel együtt is jobban tetszett, mint az amerikai remake.