1879-ben a vadnyugat meghódításakor a telepes Fergus Coffey éppen mennyasszonya kezét kérné meg, amikor a nő családját támadás éri. A család egyik felét lemészárolják, a másik fele pedig az arával együtt eltűnik. Fergus két tapasztalt nyomkövető és vadász, John és William Parcher, valamint egy… [tovább]
Burrowers – A felszín alatt (2008) 8★
Szereplők
Várólistára tette 11
Kiemelt értékelések
Robert E. Howard vonatkozó novellái óta nagy kedvencem a western-horror keresztezés, amiből Howard egy új irodalmi alzsánert szeretett volna csinálna, csak sajnos idejekorán eltávozott. Szerencsére a filmesek is látnak fantáziát ebben a párosításban, így megszületett a remek Bone Tomahawk, vagy a szerintem alulértékelt, lovecrafti horrorral kacérkodó Halott madarak, és legutóbb a The Wind, amit viszont még nem láttam.
Ebbe a sorba tartozik a The Burrowers is, és szerintem eddig a legjobb közülük. Nagyon lassan építkezik, mint egy klasszikus western, hosszú lovaglások, beszélgetések, és ez jól áll neki, mert megalapozza az atmoszférát. Ez nagy erénye, mert az alacsony büdzsé azért érezhető a filmen. A horror lassan indul be, de amikor beindul, az tényleg iszonytató, és nem a trancsírra apellál, nem is nagyon kell mutatnia, elég ha belegondolsz a szituációba, amivel hőseink szembenéznek. Inkább a Bone Tomahawk kannibáljai faljanak fel. :)
Annak ajánlom, aki szereti a westernt és a lassú építkezésű horrort.
Hát ez nagyon gyengsécske volt. Azt hittem tetszeni fog, mert sokan dícsérték és az értékelése sem rossz, de azt kell, hogy mondjam, hogy vagy én nem vagyok fogékony a vadnyugati-horrorra vagy tényleg a filmmel volt a baj.
Gyerekkoromban láttam egy vadnyugati horrort, ami nagyon tetszett, ha beledöglök se jut eszembe a címe, de valami olyasmiről szólt, hogy egy rakat bandita szellemének meg kellett mentenie a várost, csak utána hagyhatták el a purgatóriumot (kb mint a Gyűrűk Urában) és akkor én megállapítottam, hogy igen, ez nekem zsánerem lesz. Hát nem…láttam azóta pár hasonszőrű filmet és nem igazán fogtak meg. Talán a The Wind volt olyan, amire azt tudnám mondani, hogy jó volt, de az meg annyira nem támaszkodik a környezetére, játszódhatna egy tengerparton vagy egy erdőben vagy akárhol máshol.
A felszín alatt története, noha érdekes és hátborzongató, de a kivitelezés nagyon gagyi lett. Látszik, hogy a büdzsé karcsúcska volt, de szerencsére volt annyi eszük, hogy addig takargatták a szörnyikéket ameddig csak tudták. Mikor már azonban nem tudták, akkor jajjjj…hát nem valami meggyőzőek. De ezt a részét a dolognak általában meg szoktam bocsátani, ha a hangulat, az atmoszféra és persze mindenek felett a karakterek jók és érdekesek. Egyik se jött be. Se hangulat, se atmoszféra a karaktereket pedig bele tudtam volna folytani egy kanál vízbe. Még ennyi unszimpatikus taplógombát…nem csak az antagonisták, de a protagonisták is…értem én, hogy szürke meg árnyalt karakterek akarnának lenni, de szerintem szimplán csak bunkó paraszt volt mind egytől egyig.