BUCK-TICK: TOUR Atom Miraiha No.9 – FINAL (2017) 93% 3★

Hú… Jaj… Alapvetően a visszafogottság szóval jellemezném, lévén, hogy főként a lassabb, érzelmesebb daloké volt a főszerep… viszont messzemenőkig ez volt a legerotikusabb koncert, amit eddig láttam tőlük. Ha valaki kételkedne abban, hogy egy férfi is lehet iszonyat erotikus harisnyakötőben, tollboával és cilindrrel, akkor még nem látta Sakurai Atsushit az említett szerelésben. Jó, mondjuk az is hozzátartozik, hogy olyan zseniális tehetséggel használja a színpadon a külső és belső adottságait, hogy egyszerűen nem érdekel, akár zsákban, vagy kétrészes női fürdőruhában is előadhat, a gyönyörűséges hangjával kiénekli belőled a negatív gondolatokat. (Kit érdekel, hogy egy férfi harisnyakötőben vonaglik és simogatja magát éneklés közben, phfff… (…) Valaki mentse meg a lelkemet!!!)
Mivel nőből vagyok (és mert ez egy koncertfilm) muszáj megjegyeznem, hogy mennyire nagyon csinos és szép volt Atsushi és Hidehiko most (is). (♥‿♥) Hide olyan, mint egy Disney herceg azokkal a lovaglócsizmákkal és elegáns fehér ruhában. Atsushit pedig már leírtam fentebb.
Imainál nem értettem a vége felé a maszkot, amit köbö 2 percig viselt. Mindegy.

Jó volt, nagyon!
(☉_☉)

Egy baromi hosszú és nehéz munkanap után késő este hazaestem…Nem volt kedvem már filmeket keresgélni, úgyhogy gondoltam, kitöltök magamnak egy pohár fehér bort, megeszek egy jégkrémet és megnézem az egyik bekészített BUCK-TICK koncertfilmet… (Velük sose lehet ugyanis mellé lőni…)

Eredmény: teljesen feltöltődtem és szinte megettem a fapálcikát is a nagy izgalomban.
Amikor felcsendült a becsempészett Csajkovszkij: A hattyúk tava *részlet, akkor meg majdnem leborultam az ágyról. (Imádom A hattyúk tavát, mondtam már?!)

Most már meg vagyok győződve róla, hogy ez az 5 fickó igazából egy másik csillagrendszerből érkezett és valamiért japánoknak álcázzák magukat. ERRE NINCS MÁS MAGYARÁZAT.

Viccet félre téve: elképesztőek. Főleg, ha megnézzük, mióta zenélnek és akkor 2016 decemberében lenyomnak egy ilyet… És vicces, hogy ilyen előadásokat csinálnak (@walksdowonders erről tökéletesen megfogalmazta a lényeget) és akkor az ember néz velük egy riportot, ahol kb. úgy nyilatkoznak/viselkednek mint a megszeppent kisiskolások, akiket kihívtak a táblához felelni.

Van bennük egy nagyon jóféle zakkantság.

Pár megjegyzés:
– a hangzásról és előadásmódról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni
– nagyon (nagyon-nagyon) jó a számlista, sok kedvencem felcsendült
– az a virág díszlet enyhén frusztráló volt a háttérben (nem kell piszkos fantázia ahhoz, hogy lássuk, hogy igazából mit akart ábrázolni)
– Boy Septem Peccata Mortalia alatt Atsushi olyan hangokat ad ki és olyasmit művel, hogy szinte belepirultam ("Motto! Motto!" :O)
– Kedvenc dalok erről az estéről… (Rohadt nehéz választani.) Hmm. Hmmm. Hmmm. Oké:
1. My fuckin' Valentine
2. Kirameki No Naka De
3. Mienai Mono Wo Miyoutosuru Gokai Subete

*Itt A hattyúk tavás részlet csak úgy ízelítőnek:
https://www.youtube.com/watch…