Bølgen (Bølgen 1.) (2015) 75% 23★

Ez a katasztrófafilm egy lehetséges valóságot ábrázol; a történetben megnevezett hegy tényleg veszélyes és amennyiben előbb-utóbb bekövetkezik az omlás, Geirangernek befellegzett a szökőár miatt.
Kristian, a geológus és családja éppen költözés előtt állnak, amikor a hegy úgy dönt, eljött az ideje a pusztulásnak. Az embereknek az éjszaka közepén tíz percük van a menekülésre; magasabb pontra kell jutniuk. A film szempontjából gyakorlatilag az egész városka lényegtelen és mellékes, csak a főszereplő családot helyezik középpontba. Felbukkan még pár random ember, de hamar el is köszönünk tőlük. Maga a katasztrófa öt perc alatt lezajlik, addig azonban nézegethetjük a nem túl szimpatikus vagy jó színészi vénával megáldott szereplőket. A nagy esemény után pedig szintén nem történik semmi érdekes. A maga módján egész jó kis film ebben a műfajban, de a semleges karakterek miatt semleges maradt az egész. Megnéztem, néha untam, semmi különös nincs benne azon kívül, hogy rossz esetben tényleg bekövetkezhet az, amit bemutat.

Addig amíg nem következett be a katasztrófa, egész korrekt volt a film. Utána viszont mindenki átment idiótába mintha kötelező lett volna. Még a természet is megbuggyant, mert a hegyomlás hajnalban volt (gondoltam is, hogy végre látni fogunk valamit az eseményekből), de aztán hirtelen este lett megint és már csak a 10 méterenként szelíden pislákoló tűz volt az egyetlen fényforrás spoiler. Nem volt ám sehol sem hatalmas lángcsóva, robbanás, miegymás, csak picurka, bokáig érő kis őrlángok, amik a földből nőttek ki. WTF?! Aztán jöttek a Darwin díjasok spoiler Igazából azon csodálkozom, hogy a kiscsaj, nem hagyta el a plüssnyusziját. Úgy számítottam rá, hogy lesz egy ilyen jelenet. Mindenképpen díjazandó, hogy ezt a lehetőséget nem aknázták ki a forgatókönyvírók.
A vége viszont… viccnek is rossz volt. spoiler
A téma érdekes volt, a táj gyönyörű, szerencsére az első óra erről szólt, csak lehet, jobb lett volna, ha nem következik be a katasztrófa…

Egész izgalmas norvég katasztrófafilm, amiben csupán pár perc maga a katasztrófa, nem zúdít el országokat a víz, nem omlanak össze teljes egészében a hegyek és nem jön váratlanul még egy, az egész emberiséget elsöprő hullám. Hősködés ugyan van és a film második fele inkább erre apellál, a film eleje viszont gyönyörű képekkel mutatja be a fjordot. Katasztrófafilm kategóriában egész jó kis film lett.

Film előtt:
Én: Van kedved velem norvég cunamis katasztrófafilmet nézni?
Férj: Norvég? Nincs, mert annak még a vége se lesz vidám. Inkább olvasok.
… (olvasni próbál én meg persze folyamatosan magyarázok neki)
Én: De nézd, milyen gyönyörű hely!
Férj: Aha, majd gondold meg a végén, hogy még mindig oda akarsz-e költözni.
A többit amit akartam mondani azt @Mr_White mind leírta.

Korrekt kis norvég katasztrófafilm.
Elég félelmetes, hogy ez a valóságban is megtörténhetne, sőt, valamikor meg is fog. Kíváncsi lennék, hogyan kezelik magukban ezt a problémát azok, akik ott élnek. Ha legközelebb utazni vágyom, meggondolom, hogy megnézzem-e közelebbről a fjordokat. :( (Pedig olyan szépek!)

Katasztrófafilm norvég módra. A történet egy valóban fenyegető eseményt vázol fel, az egyik fjordban egy óriási szikla elválást figyelnek a tudósok. Ha a szikla a fjordba omlik, akkor a szökőár elpusztítja a fjord végében lévő kisvárost. A történet egy család köré szövődik, az ember az egyik tudós, aki lesi a sziklát. Az amerikai filmekkel ellentétben a film tudományos része hiteles, és a főhős sincs kigyúrva. A CGI is elég korrekt, de nem erre épül a film, emellett a feszültség szépen elviszi a hátán a filmet. Persze a katasztrófa után itt is elszabadulnak a forgatókönyv írók, és nagyot esik a film színvonala. Pl. mi a fenéért ég mindenütt tűz az árvíz után? Ilyen kis apró őrlángok, amik kellemesen megvilágítják főhősünknek a tájat. No meg miért építenek egy tengerparti szállodába, amit egy szökőár fenyeget, óvóhelyet a pincébe? Van pár dolog, ami elamerikanizálódott a végére, de azért korrekt kis film.

Izgalmas történet, remek szereplők – ráadásul megfejelve a gondolattal, hogy bár fikció, de akármikor bekövetkezhet a film sztorija szerinti helyszínen.

Katasztrófafilmek között kiemelkedően jó, mert nincsenek benne idegesítő, feleslegesen sikítozó szereplők, cselekvésképtelen nők, kötelezően kigyúrt főhős és ésszerűek a reakcióik akkor is, amikor segítőkészek egymással, és akkor is, amikor bepánikolnak. Ráadásul gyönyörű norvég tájakat kapunk.
A gond a filmmel, hogy fogták a szokásos katasztrófafilmes forgatókönyvek kliséit, bennehagyták mind, el nem tértek tőle és ezt forgatták le. Ezt viszont már milliószor láttuk, unalmas volt.

Egész jó kis katasztrófa film, a film első fele szuperül meg lett csinálva. Sajnos a második fele viszont nagyon sziruposra és kiszámíthatóra sikerült, ezért járnak a csillaglevonások. Összességében jó volt látni végre egy nem amerikai katasztrófa filmet, és gyönyörű tájakon játszódott. Nem bántam meg, hogy megnéztem, de nem hiszem, hogy ráfanyalodok a második részére.

Egész jó volt ahhoz képest, hogy ki nem állhatom a katasztrófafilmeket. Csak azért kezdtem bele, mert norvég, de nem bántam meg.