1954-ben egy amerikai katonák és japán rendőrök által őrzött katonai vonatot kirabolnak . A rablás során a vonatot őrző amerikai hadsereg egyik őrmesterét lelövik. Öt héttel később egy Webber nevű tolvaj haldoklik egy tokiói kórházban, akit egyik társa lőtt le egy rablás során. Az amerikai… [tovább]
Bambuszház (1955) 2★
angol
Képek 6
Szereposztás
| Robert Ryan | Sandy Dawson |
|---|---|
| Robert Stack | Eddie Kenner |
| Shirley Yamaguchi | Mariko Webber |
| Cameron Mitchell | Griff |
| Brad Dexter | Hanson kapitány |
| Hayakawa Sessue | Kito felügyelő |
| Biff Elliot | Webber |
Várólistára tette 2
Kiemelt értékelések
Serge_and_Boots
Brad Dexter kapcsán kavarodtam el ehhez a filmhez, de bár Dexter szerepe gyakorlatilag a statisztaság felé konvergál a mozi egészét illetően, mégiscsak irtó hálás vagyok, hogy sorra kerítettem a Bambuszházat. Ez egy nagyon jó film! Idehaza méltatlanul elfelejtette noir klasszikus, ami a lehető legjobb oldalát domborítja ki egy általam kimondottan nem kedvelt rendezőnek…
Samuel Fuller önéletrajzi ihletésű A nagy vörös egyese számomra annyira antifilmnek bizonyult eddigi összes megnézésekor, hogy sokáig úgy voltam, én ebből a fickóból többet nem kérek. Ennek ellenére a Bambuszház egy gyönyörű mozinak bizonyult, amit több szempontból is ajánlanék szinte bárkinek bármikor – még annak ellenére is, hogy tárgyilagos cselekményében és hangvételében nem mozdul ki a mezei amerikai bűnügyi film stilisztikailag szűkös kategóriájából, utóbbi pedig ma már igencsak idejétmúlt.
Hanem a fényképezés: a Bambuszház gyönyörű, szélesvásznú prezentációja az ötvenes évek tokiói mindennapjainak, olyan élettel teli, újszerű környezet ez egy krimihez, amihez hasonlót nem hogy nem láttunk még, de ami képes bemutatni nekünk egy ismeretlennek vélt világ eddig maximum Kazuo Ishiguro regényeiből ismert finom részleteit. Ráadásként Fuller és az operatőre mesterien komponálnak olykor hatásvadász, művészeti szempontból is komoly értéket felmutatni képes beállításokat és jeleneteket. Ez nagyon komoly vonzereje a filmnek.
A továbbiakban, mint krimi, sok mindenről nem kell beszélnünk. Működik a sztori, jók, mára kissé közhelyesek a fordulatok, csínján mérik az akciót és inkább építik a hangulatot. Shirley Yamaguchi játékát a korabeli kritika dicsérte, Robert Stack számomra belefulladt a szürkeségbe, viszont Robert Ryan lenyűgöző antihőst hoz, pusztán az ő jelenléte megint egy önmagában erős ajánlólevél a klasszikus amerikai mozi híveinek. Mint írtam, Brad Dexter miatt vettem elő a mozit, de ő tényleg annyira margóra írt szereplő, hogy beszélnünk sem érdemes róla.
Mindenképpen és nagyon ajánlom, technikailag gyönyörű film érdekes alakításokkal, teljes mértékben időtálló sztorival.
