Az idő illata (2023–2023) 85% 8★

A keleti kosztümös filmsorozatok között keresgélve akadtam rá erre a nagyon jó kínai sorozatra.
Érdekes az alapötlet, hogy visszakerülve az időben hogyan tehetjük jóvá és mennyire a korábbi hibáinkat, rossz cselekedeteinket, bűneinket.
A sorozat kiemelkedő főszereplője az ezt megélő és megvalósító Hua Quian, akit Zhou Ye alakít.
Igazából ő viszi el a hátán az amúgy egyébként is jó sorozatot mind karakter-, mind színészügyileg.
Annyira élő az arca, hogy a többi színész mellette kicsit lárvaarcúnak tűnik.
Akik között a személyes kedvencem a cselédlány Quina Zhi szerepében az angyalarcú Ai Mi, aki a sorozat készítése idején még csak 15 éves volt.

A főszereplő Hua Quian tulajdonképpen egy modern nő, így a szépség, okosság, ügyesség és jószívűség mellett a függetlenség, az önállóság is kiemelt fontosságú a karakterében. Ez persze nagyon nehezen illeszthető be a középkori Kína világába, így minden békítő szándéka ellenére a konfliktusok sora vár rá a családjában, az udvarban és a magánéletben is.

A középkorban egy úr szerelme mai szemmel nézve többnyire bántalmazó kapcsolatként is felfogható, mert a nőtől nem kérdezték, hogy ő mit szeretne; passzivitásra kényszerített, megvédendő, imádandó idolként kezelték – jó esetben. Ez a probléma a filmben is megjelenik.

Nagyon szépek voltak a lakásbelsők, az öltözékek. Különösen a színek sokféle árnyalata fogott meg.
A képek, beállítások végig festményszerűek voltak. Kifejezett esztétikai élmény volt a látvány.

Érdekes volt ezt a nagyon kifinomult kultúrát látni, amiben ilyen nagy jelentősége volt a füstölők előállításának, használatának.

A sorozat közben nagyon sokáig úgy éreztem, hogy olyan, mint egy klasszikus kínai regény (félig igazam volt, mert egy kortárs kínai regény az alapja), és ez jól esett. Úgy éreztem, van íve, rendesen össze van rakva a történet (még ha nem is értettem belőle mindent) és a karakterek is.
Aztán kezdtem azt érzeni, hogy itt történetlezárási nehézségek lesznek, hogy a teremtett világ és szereplői kezdenek kissé szétfolyni. De ettől még így is nagyon behúzott a sorozat.

Így aztán az utolsó részre maradt sok kérdés, amiről persze csak spoiler alert mögött tudok szólni:
spoiler

És újra felkeltette a figyelmemet a lenyűgöző kínai kultúra, így lehet, hogy újraolvasom valmelyik klasszikus kínai regényt, mondjuk ezt:
https://moly.hu/konyvek/cao-hszue-csin-a-voros-szoba-alma.

A leírás kicsit csalós, mivel nem volt „regénybe kerülés”, valszeg a regény úgy íródott, de a sorozatot máshogy dolgozták fel, ettől függetlenül megvan a tipikus „bekerül a gonosz karakter testébe és helyre kell hozni minden rosszat” hangulata, csak itt a saját testébe tért vissza 2 évvel korábbra.
Kicsit tartottam tőle, hogy sok lesz benne a romantika, de meglepően más kötötte le a figyelmem, főleg az elején. Ahogy MDL kommentek között is olvastam, arra kell számítani, hogy ez 1% romantika és 99% angst, amivel igazából annyira nem is lőttek mellé. A konfliktus érdekes, de még jobb volt látni, ahogy Hua Qian próbálja helyreállítani amit csak tud, és ahogy végig ment egy karakterfejlődésen :D
A karakterek szerethetőek, bár Zhong Xiwu kicsit sok lett a végére. És, ha már a vége… spoiler
Ennek ellenére minden pillanata lekötött, és kellemes meglepetés volt ez a sorozat :D