Arslan Senki (TV): Fuujin Ranbu (Arslan Senki 2.) (2016–2016) 88% 6★

Még mindig nagyon jó anime, és külön tetszett, hogy ebben az évadban már kalózok is voltak, szóval egy kis tengeri csatát is láthattam, ennek hála persze még inkább emlékeztetett a Suikodenre, sőt az opening képi világa is teljesen hasonló volt. A látványvilág még mindig gyönyörű és a zenék is. Sajnálom viszont, hogy ilyen rövid évad lett, még csak nem is 12 rész, pedig talán abba még az Ecbatana visszafoglalásáért vívott csata is belefért volna. Jó lenne, ha kapna folytatást, mert ez egy olyan anime, ami igazán megérdemelné, nem úgy mint egy-két másik, ami pedig kap…

Ez az évad nem tetszett annyira mint az előző, főleg, hogy félbemaradt a történet, amit eléggé fájlalok.
Hilmes/Hermész most melyik? múltjából megint kiderült valamennyi. Ezek után hiába nem szeretem őt, de a hercegnővel aranyosak voltak.
Andragoras nem hittem volna hogy valaha ellenszevesebb lehet, de elérte! Szemét húzás volt amit Arslannal tett.
A gilani részeket nagyon szerettem, új színt hoztak az animébe mondjuk szó szerint is lehet venni, a sok kék a rengeteg barna sivatag után…. Na meg Daryunt is jó volt nézni így ujjatlan felsőben. :D
Az op meg az ed jók voltak de az első évadbeliek sokkal jobbak voltak, igazából az ost-k voltak a legjobbak, élvezet volt őket hallgatni.

Nagyon-nagyon sajnálom, hogy iyen rövid volt és ilyen fontos ponton maradt abba, de még így is jobb, mintha nem lenne. Gondolkodom rajta, hogy elolvassam-e a mangát, mert egyszerűen odavagyok ezért a sorozatért, de azt hiszem, képregény formájában sajnos meg se közelítheti azt az élményt, amit animeként nyújtott.
Az animáció elképesztően hatásos volt, még a CGI-t is egészen tudták használni (kivéve a kalózos jelenetnél, ahol megrohamozták a várat. Na, az fájdalmas volt). A képi világ és a karakter designe csakúgy, mint az első évadban szemkápráztató volt, olyan szinten szépek voltak a szereplők (kivéve Alfrid), hogy nem voltam képes nem szeretni őket. A színektől pedig még csodásabb volt (sajnos emiatt is gondolom, hogy nem fogom tudni ennyire élvezni a mangát).
És a zene. Főleg a zene. Annyi érzelmet, izgalmat, várakozást és feszültséget vagy éppen megkönnyebbülést váltott ki belőlem egy-egy ost, hogy azt le sem tudom írni. Főleg az, amelyiket csatáknál és nagyobb látképeknél használtak (https://youtu.be/ZC8H9B1qPIM). Mindenkinek ajánlom meghallgatásra, nekem instant fangörcs bármelyik üteme.
Bármilyen rövid és befejezetlen ez az évadocska, bőven szolgáltatott nekem annyi élményt, amit a legtöbb anime több évad alatt sem képes. Olyan megható, izgalmas és szívmelengető volt, amilyet nem gyakran látok. Nagyon sajnálom, hogy csak ennyi volt (és valószínűleg lesz, elvégre elég régi), de legalább még várnak rám az ovák. :)