A nagysikerű Árnyék nélkül kirobbanó folytatásában Christian Slater játssza Michael Griffint, a láthatatlan fejvadászból lett őrült gyilkost, aki egy lassú és gyötrelmes halált okozó láthatatlanná tevő szérum hatására vesztette el az eszét. Maggie Dalton (Laura Regan), a gyönyörű és briliáns… [tovább]
Árnyék nélkül 2 (Árnyék nélkül 2.) (2006) 18★
Szereposztás
Kedvencelte 1
Várólistára tette 12
Kiemelt értékelések
Ahhoz képest, mennyire rosszak a pontok és tényleg mennyire ergya a film forgatókönyve, imitt-amott kivitelezése, ez kimondottan nem egy rossz mozi, illetve inkább úgy mondanám, korából és egy-egy jellegzetes vonásából is sokkal rosszabbra számítottam. Legérdekesebb motívuma, hogy a pár évvel ezelőtti, Elisabeth Moss nevével fémjelzett feldolgozáshoz hasonlóan érezhetően kreatívan nyúlt hozzá a választott témához, készítői látták a láthatatlanná váló emberben rejlő lehetőségeket. Az más kérdés, hogy mégsem sikerült mindent kihozni belőle.
Mindenekelőtt: nagyon durván in medias res kezdődik a cselekmény, ez pedig egyrészt zavaró, másrészt teljesen jogos. A láthatatlan ember története már 2005-ben is közhely volt, értelmetlen lett volna a nulláról felépíteni és elmesélni ugyanazt a történetet, és ez még akkor is tökéletesen áll, ha valaki nem, vagy hozzám hasonlóan nagyon régen látta már az első részt (vagy bármelyik filmet). Szóval ez egy kicsit önellentmondás, de miközben látványosan egy „második részt” nézünk, egyáltalán nem zavar majd minket, ha kimaradt a közvetlen előzmény.
A továbbiakban a film jó húrokat penget, amikor jump scares horror irányba tologatja a hangulatot. Nem azért írom ezt, mert szeretem a jump scares horrorokat, hanem mert a láthatatlan emberben ez is benne van: modern szemmel nézve egy láthatatlan ember jelenléte hátborzongató és vastagon ideglelésre ad okot*. A rendező és a forgatókönyv erre azonban csak eleinte apellál, nem tudják kihozni belőle a maximumot.
Ugyancsak pozitív pont lehet a láthatatlanság kivitelezése. Jó ízléssel, látszólag főleg praktikus trükkökkel összehozott felvételekről van szó, nem nagyon panaszkodnék rájuk, bár vannak azért látványosan gyengébben sikerült pillanatok is.
Minden más azonban íztelen középszer. A színészi munka jellegtelen, a történet még a jól elkapott lendület ellenére is lélektelen és végső soron máshonnan ismerős sablonokat aggat rá a témára, érdemben meglepő fordulatokról nem beszélhetünk esetében. Egy kicsit mintha rímelne a sztori az első Terminátor mozira, de szerintem ez félreértés: Griffin spoiler, oké, de ettől még nincs szuperereje, szuperképességei, semmi egyéb extra, szóval egy ponton a menekülők és maga a forgatókönyv is egyszerűen túlgondolja ezt az egész láthatatlanságot…
Nem tudom, mennyi volt Slater gázsija és ezért mennyit dolgozott testre feszülő zöld pizsamában a kamera előtt, de a rajongói nyugodtan kihagyhatják ezt a darabot.
El lehet nézegetni, nem veszélyes vagy bántó darab, de nem kínál túl sokat a nézőjének. Az öt pont itt egyfajta minőségi semmilyenséget szeretne kifejezni.
*És tényleg: lefekvés előtt nézve mi para lehet elaludni, miközben millió apró dolog neszel ugyanúgy a szobában, mint bármikor máskor?