Anconai szerelmesek (2015) 80% 2★

Nagyon vártam, nagyon kíváncsi voltam. Sajnos élőben nem volt alkalmam látni, de így most legalább bepótolhattam a hiányosságomat.
Ha akarnék sem tudnék elvonatkoztatni a ’90-es évekbeli radnótis elődjétől. Nyilván minden előadást elsősorban önmagában kell értékelni és nem máshoz méricskélni, magam is próbáltam így állni hozzá, ettől függetlenül maradt bennem hiányérzet és igen, voltak percek, amikor unatkoztam.
Zavart a sok ember a színpadon. Tudom, a Radnóti egy kicsi színház, kis színpaddal, értelemszerűen ott nem volt lehetőség óriási kórus felvonultatására, de én amondó vagyok, hogy hiába zenés ez a darab, nem igényli. Egyszerűen elvesznek a szereplők a sok ugrabugráló, forgó emberke között. Ez nem egy X-Faktoros élő show, mehh. Ha már mindenáron ragaszkodtak háttértáncosokhoz, elég lett volna egy vagy két pár, és annyi. Teljesen elviszik a figyelmet a színészekről.
A színészek. Voltak tökéletes választások, voltak jó választások és voltak – szerintem – mellényúlások. Aki szerintem telitalálat, az CsZ, Páder Petra és Fritz Attila. Lapis Erika Drussilája is nagyon kellemes alakítás, illetve Vándor Éva Agneséje szintúgy meglepően gyorsan meggyőzött. (CsZ és Szervét Tibor „összehasonlítása” fájdalmas a lelkemnek, mert mindkettőjüket nagyon szeretem és nehéz választani közülük. Mindegyiknek megvannak a maga erősségei és piciny gyenge pontjai Tomaóként. Összességében viszont CsZ felé húznék, mert valahogy szerintem neki jobban állt ez a karakter. Illetve, voltak módosítások a ’97-eshez képest, és esetében ezek szerintem előnyösebben sültek el.)
Bozó Andrea Dorinája. Valahogy vele sem tudtam igazán kibékülni. Schell Judit után nehéz. (Pedig ő egyáltalán nem is tartozik a kedvenceim közé, de ebben a szerepben nagyon csíptem.) Egyrészt – szerintem – túl idős a szerephez, másrészt… Hát igen. Valahogy az egész kisugárzása más. Persze értem (érteni vélem?) a koncepciót, és, ha innen vesszük, akkor abszolút tökéletes a hölgy, de… Nekem az a másik típusú Dorina sokkal kedvesebb. Talán, ha a két Tomaót felcserélnénk, meg a Dorináikat is… Jobban működne. Nemtom. Nekem ez így kevés (?) / sok (?) volt… más volt.
Aztán Csadi Zoltán és Giovanni. Jááááááááááááááááj. Hát nem. Nem. Nem és nem. Lába nyomába sem tudott érni CsZ egykori alakításának, ami nem tudom, hogy a színész vagy a rendező hibája e, de kb. egyáltalán nem tudta belopni magát a szívembe, sőt. Néhol kifejezetten idegesített a figura, holott a radnótis verzióban kimondottan kedvenc. Túl modern ez a (műmájer?) Giovanni, mindenféle téren…
Gulyás Hermann Sándor Lucreziója… Nem tudom. Ebbe a modernebb adaptációba jól illeszkedett, hozta, amit kellett, azonban egy kissé ő is „díszpinty” volt már. Vele ettől eltekintve nem volt különösebb gondom, elhittem. :D
Polgár Lilla, mint Viktória. Az első néhány jelenetben szimpatikus volt, de aztán nála is elsiklott valami. Nem éreztem benne semmi különlegeset. „Tizenkettő egy tucat”, s nem értettem, miért pont ő… Úgy értem, itt is hiányzott nekem a kisugárzás. Annak idején Gubás Gabi pl. extrém cuki volt, azon túl, hogy ő még nagyon szép nő is. (Továbbra is fenntartom, hogy ő Magyarország legszebb színésznője. :D :-))) Szóval, itt is hiányoltam volna valamiféle cukiságot, valami légies bájt, valami… Mást.

Na, hát összességében ennyi. Ha nagyon szőrösszívű lettem volna, csillagilag nyomtam volna 6-ost is, de az a néhány ember, aki jól alakít, az menti nálam, úgyhogy felfelé kerekítettem. (Ja, mert amúgy 6,5-re gondolnék, de azt ugye nem lehet.)
Nekem ez már túl modern felfogású volt, és túl sok embert mozgattak. CsZ miatt viszont még elő fogom venni bizonyosan spoiler, bár valószínűleg csalva, és belepörgetek majd itt-ott…