Amerikai nindzsa 3: A véres vadászat (Amerikai nindzsa 3.) (1989) 49% 15★

Meg kell követnem @Ascyra-t, a második részre adott három pontom miatt itt már konkrétan mínuszba kellene mennem, pedig nagy különbség azért nincs a két cucc színvonala között. Egy fontos tényező azonban mégis az idiotizmusba taszítja A véres vadászatot: Dudikoff hiánya!
Michael Dudikoff ugyanis színészként nem sok minden tud villantani, de az elvehetetlen tőle, hogy szerethető figura. Lányoknak és fiúknak, csajoknak és pasiknak, hölgyeknek és uraknak egyaránt – jól néz ki, nem tenyérbemászó, emlékezetes, kemény, de ártatlan. Nem nyálaztam át a filmográfiáját, de gyanús is, hogy sokáig egyáltalán nem volt elrendelten B, majd ZS kategóriára kárhoztatva a karrierje. Mindenesetre a szellemi képességeit kiválóan minősíti, hogy a harmadik epizódra elhagyta az Amerikai nindzsa univerzumot.

Szóval igen, ez a film a bizonyítéka annak, hogy még egy olyan korlátolt képességű trash-legenda is, mint Dudikoff, képes megmenteni bizonyos filmeket pusztán a jelenlétével, illetve hogy ennek a szériának tényleg egyetlen igazi, meghatározó lelke, hajtómotorja volt – ő.

1. Hol van Dudikoff? Dudikoffot akarom!
2. Latszik hogy Dudikoff maga az amerikai ninja, mert nelkule egy boduletes kulahalom ez a film.
3. Most kezdett el igazan fajdalmas lenni ez a kihivas :)

Mennyivel jobb volt ez a film Michael Dudikoff-val! :'(

Az Amerikai Nindzsa ismét visszatér, igaz most Michael Dudikoff nélkül. Az új főszereplő Sean, akinek kiskorában megölték harcművész apját, ezért annak egy barátja neveli fel, aki egy nindzsa. A felnőtt Sean egy harcművészeti tornára érkezik Triana szigetére. Nem is sejti, hogy a helyi gonosz tudós rajta akarja kipróbálni a biológiai fegyverét. Na ez azért már jóval gyengébb volt, mint az előző filmek. De még így is egy nézhető darab. Az, hogy az egész film alatt, ugyanaz az egy zene szól, mindent elmond! Kedvenc részem, amikor Sean, nindzsa meditációja segítségével, meggyógyítja magát a halálos vírustól! :D

Szerintem úgy 30-35-ször biztosan láttam már – ha nem többször –, gyerekkoromban rojtosra néztem a VHS-szalagot. Képtelen vagyok haragudni rá, még most is elszórakoztatott, ez a kedvenc részem a szériából. Akkora menőség volt ez a 90-es években, emlékszem, volt egy csíkos símaszkom meg egy fából faragott kardom, és nyomtam ninjaként az udvaron :D