All in: Harc a demokráciáért (2020) 60% 1★

A tartalom alapján azt hittem, a film arról fog szólni, miért nem olyan egyszerű az állampolgárnak artikulálni, érvényesíteni a politikai álláspontját, mert bizony nem az: a törvényhozók mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ő javukat szolgálja a leadott szavazat. Gondolok itt többek között a választási rendszer manipulációjára, a választókerületek részrehajló átrajzolására, azaz a gerrymanderingre (amit a filmben is láthattunk, de mások is nagyon jók ebben, ugyebár), és még bőven lehetne sorolni. Általános jelenségről beszélünk, mert ez igenis minden rezsimben így működik, csak vannak, amelyekre kevésbé, és vannak, amelyekre hatványozottabban igaz. A film viszont konkrétan a feketék akadályoztatásáról szól, ami egy szintén elgondolkodtató téma, és amivel foglalkozni kell (természetesen más kisebbségi csoportok is érintettek). Egy 250 éves múltat nem lehet egyik napról a másikra felülírni, így nem csoda, hogy 150 év elteltével is vannak problémák.

Mivel Stacey Abramsen jelentősebb „szerepet” kap, és az ő rövid életútját is bemutatják (ami a téma szempontjából egyébként tanulságos), nem nevezném elfogultnak a filmet, legalábbis politikailag semmiképp, az ilyen dokumentumfilmeket pedig nem preferálom, bármelyik oldalról legyen szó.
Tetszett a történelmi kitekintés, lehetett hallani érdekes adatokat is, de több kérdésem megválaszolatlan maradt.
A végén elhangzott egy olyasmi mondat, hogy „szavazz, mert a te kezedben van a hatalom". Sajnos nem. Nem ilyen egyszerű, lásd a szöveg elején említett dolgokat, de ez a téma messzire vezet.

(A filmből is kiderül, hogy régen volt szavazati adó, ami sokaknál azt jelentette az anyagi helyzetük miatt, hogy vagy esznek, vagy szavaznak. Vicces, hogy változnak az idők. Ma már a legtöbb helyen etetnek azért, hogy szavazz egy kiló krumplival :).)