Bob Dylan: dalszerző, rocker, lázadó és legenda. Korunk egyik legjelentősebb zenészének pályájáról és életéről az Oscar-díjas rendező, Martin Scorsese készített dokumentumfilmet. Scorsese filmje bemutatja Bob Dylan minnesottai gyökereit, korai éveit Greenwich Village-ben, és ismertsége… [tovább]
A Bob Dylan-dosszié – No direction home (2005) 4★
Képek 5
Szereposztás
| Bob Dylan | |
|---|---|
| Allen Ginsberg | |
| Joan Baez | |
| D. A. Pennebaker | |
| Johnny Cash |
Kedvencelte 4
Várólistára tette 24
Kiemelt értékelések
walksdowonders
2 hozzászólás
Annyira sajnálom, hogy csak 3 és fél órás! Minden nap csak egy rövidke adagot szerettem volna beadagolni magamnak, aztán minden alkalommal arra eszméltem, hogy magába szippant. Nagyon sok érzést vált ki belőlem: mosolyt, szomorúságot, dühöt, … Főként az utolsó 1 óra mar mélyen. Mondjuk eddig sem értettem, hogy hogyan élte túl azt az ominózus 66-os európai turnét (ugyanis ennek drámai befejezésével és következményével zárul a film).
Nagyon tetszik, hogy a példaképeit, barátait (?), akkori zenésztársait is megismerhetjük utunk során, nagyon jót tettek a filmnek ezek a kis kitérők. Scorsese ügyesen kombinálta a titokzatosság, a mítosz és a valóság elemeit.
Dylan mindvégig úgy hatott (talán nem véletlenül), mint egy maximalista gólem, aki – mint ki sérthetetlen – a sikerért küzdve és harcolva elsöpri a fojtogató, idióta médiát (gyerekek, ennyire hülye interjú kérdéseket feltenni, mint akkor és ott és úgy, elképesztő), áttöri a falként elé tornyosuló csalódott rajongókat, akik leárulózzák, lehurrogják, csak mert nem maradt a folk hagyományainak útján, … míg végül ez az erős, elszánt fiú egy aprócska halandóvá zsugorodik a nyomás alatt, majd elhangzik az „i just wanna go home” mondat, a kicsivel későbbi bejelentés a motorbalesetről, és vele együtt összetörsz te is.
Scorsese nem hiába egy nagyszerű filmrendező, kaptam egy csodálatos szeletet az amerikai zenetörténelem talán legnagyszerűbb időszakából, és egy szeletet egy zseniális, kiismerhetetlen, csodabogár művészből, korai éveiből, felemelkedéséből, összeroppanásából, majd főnixi felemelkedéséből. „Play it f*cking loud!”
(Az extrákban lévő Scorsese interjú és a vágatlan Apothecary Scene kihagyhatatlan!)
Népszerű idézetek
walksdowonders
Joan Baez: Do you remember that goddamn song?
Boby Dylan: I never finished that song. Did I? No, I never finished it.
Joan Baez: Oh, God. You finished it in about eight different ways.
Boby Dylan: Did I?
walksdowonders
Bob Dylan: He (Liam Clancy) said to me after about 30 pints of Guiness, he was saying, „Remember, Bob, no fear, no envy, no meanness.” I said, „Right.”
walksdowonders
Joan Baez: I stole „Four Letter Word”. I took that, and disappeard with it, and sang it… and I think the next Bob knew about it, he heard it on the radio. I was with him when he heard it on the radio and he was listening, he said: „That's a great song.” That's a great song. He didn't remember he had written it. I said, „You wrote it, you dope.”
