Alaszka: A vadon szelleme (1998) 100% 2★

Most már legalább tudom, hogy honnan származnak az apacsok és a sziúk, és az aztékok és az inkák. Az pedig egy szép gondolat, hogy az északi fény, sok meg nem született gyermek, aki a mennyországban játszik.
Szép és költői a film: Alaszka = a lét távoli pereme, a névtelen patakok és hegyek országa, „A múlt csöndjét ma is csak alkalmanként töri meg a jelen zaja.”,
Ugyanakkor meg tele van humorral… a kagylász maci nagyon jó fej, a pancsoló fekete medve pedig kacsás úszógumiért kiált!:) … és… és… fókafalkák sütkéreznek a szirteken! Hát simán velük hédereznék!:) A vizibalettjük pedig zseniális és bohóckodni sem restellenek. Náluk a méret a lényeg!;)
A púpos bálnák lubickolással egybekötött éneke, vagy a vadászási technikájuk zseniális. A buborék csapdák, a csapatmunka és az együttműködés nagyon intelligens.
De van itt minden: lazacverseny, 4000 fős kopaszsas találkozó, és jegesmedvék… Ők is jófejek, bár a hímeknél az az idióta szokás, hogy felfalják a macikölyköket, ha nem vigyáz rájuk eléggé az anyjuk, elég nagy rondaság. Betiltatnám a medveanyák szakszervezetével!… Az viszont lenyűgöző, hogy 30 km-ről kiszagolják a fókát… Nyilván megeszik, amiért mint fókafan nem igazán tudok lelkesedni, de ugyanez a helyzet a fóka-pingvin párosnál is, úgyhogy ezt jobb ha az anyatermészetre bízom.:)
Ha lehet ilyet mondani egy dokumentumfilmre, akkor ez egy nagyon aranyos természetfilm. Remek pillanatokat kaptak el az állatoknál. Igazán jól megkomponált alkotás, amelyhez a zeneválasztás is nagyon jól illeszkedik, és még inkább kiemeli a látnivalót, ha kell játékos, ha kell komoly és jelentőségteljes.