Az afgán Sajid Khan Nasiri egyike annak az évi több ezer kísérő nélkül érkező kiskorú menekültnek, akik védelmet keresve jutnak el Nyugat-Európába. Gyakran évekig tartó életveszélyes utazás után érkeznek meg, amelyet ők „játéknak” neveznek. Remélik, hogy a befogadó országban iskolába járhatnak… [tovább]
Az afgán Sajid Khan Nasiri egyike annak az évi több ezer kísérő nélkül érkező kiskorú menekültnek, akik védelmet keresve jutnak el Nyugat-Európába. Gyakran évekig tartó életveszélyes utazás után érkeznek meg, amelyet ők „játéknak” neveznek. Remélik, hogy a befogadó országban iskolába járhatnak és új életet kezdhetnek. Ekkor azonban új játék veszi kezdetét: „a játszma”. Gyerekként hogyan birkózik meg valaki az utazás pszichés nyomásával, a bizalmatlan hatóságokkal és az otthonról érkező aggasztó üzenetekkel? A játszma intim közelségből mutatja meg a fiatal menekültekre nehezedő pszichológiai nyomást, nagyrészt első kézből bemutatva. [bezár]