A homok titkai (1993–1993) 71% 26★

Életem első telenovellája, amit néztem, és aminek már kb. a közepén tudtam / sejtettem, hogy mi lesz a vége. :D De azért néztem. :)) Bevallom, olyan sokra már nem emlékszem belőle, csak arra, hogy lekötött, és hogy mennyire imádtam 'holdkóros' Tonhót… Ő volt az abszolút kedvencem. :D

Gyerekként és most is imádom. Ez egy nagyon jól megcsinált sorozat, irtó király nőkkel. Hát, igen, sokszor álmodoztam róluk.

Aztán a helyszín, Rio de Janeiro mellett gyönyörű. Pontal egy Paradicsom.

A főszereplő Ruth és Raquel. Totálisan ellentétes emberek. Az egyik jó ember, a másik inkább gonosz és cselszövő. De mindkettőnek fontos szerepe van a cselekményben.

A Holdkóros Tonyó is jó, hogy szerepel benne. A beteg embereket nem elrejteni kell, hanem igenis legyenek a közösség tagjai. Ezt már Szlovéniában is láttam. Egészen máshogy álltak ehhez, mint Magyarországon. Ebből a szempontból Tonyó azért fontos, mert egy jószándékú ember. Akit szeret, azt hűen támogatja örökké a szívében. Donato Úrral való veszekedéseiket meg rohadtul imádom. XD

A politika, a gazdagság és a szegénység is áthatja ezt a szappanoperát. Ettől olyan színes világ ez.

Mostanában inkább a Netflixen vannak brazil sorozatok, de valamikor az RTL is ad még lehetőséget nekik. De régen nagyobb keletje volt. Most inkább a török szériák a nyerők mindenhol.

A helyzet az, hogy nagyon utálom a szappanoperákat. Nem érdekes a nemzetiségük sem, felőlem lehet brazil, mexikói, vagy akár újabban török, sikítva futok előlük. Épp ezért nagyon meglepő, hogy A homok titkai mennyire működőképes, pedig azért nagyrészt nem különbözik az átlagtól, de néhány dolog mégis kiemeli. A történet persze romantikus, de akad benne elég krimi is, néhány gyilkossággal. Sajnos a karakterek itt is lenyűgözően buták, kis túlzással 10 rész alatt le lehetne vezetni az egészet, ha valaki mondjuk gondolkozna is. De legalább fordulatos és érdekes maga a cselekmény. Nagyon tetszett, hogy nem modelalkatú figurák a színészek, hanem javarészt tényleg olyanok, akik teljesen elképzelhetőek egy ilyen brazil tengerparti munkás miliőben. Igazából meglepő módon a Holdkóros Tonhó az egyetlen ténylegesen jóképű fickó a környéken (hogy ez készítői irónia, vagy ő volt a legjobb kvalitású színész a szerepre, nem tudom). És persze ha már Tonhó, nagyon tetszik, hogy a készítők, ha nem is tökéletesen, de viszonylag jól ábrázoltak egy fogyatékos embert: Tonhó nem egy rajzfilmfigura, hanem egy teljesen jól kialakított emberi lény, aki nagyon okos, tehetséges művész, de fogyatékossága miatt túl egyszerűen látja a dolgokat, amivel egyszerre tud ijesztő, tragikus és kicsit komikus lenni. A többi karakter teljesen dél-amerikai szappanopera figura: Ruth és Rachel az ellentétes személyiségű ikrek, Marcos a helyi gazdag szépfiú, Virgilio a gonosz polgármester (a mű egyik főgonosza) stb.
Szóval alapvetően szimpatikus a sorozat, bár azért nem nézném állandóan. Úgy gondolom, hogy nyersen 7 csillagot ér, de mivel telenovella jellege mellett sikerült megnézetnie magát velem, és még tetszett is, ezért minden további nélkül jár neki még egy.