Egy csoda bűvöletében leélt gyermekkor után Narcisa novícius lesz, és egy régi kolostorban működő leányiskolában kezd tanítani, ahol kísérteties dolgok történnek.
A halál nővére (Verónica 0.) (2023) 64★
Szereposztás
Kedvencelte 2
Várólistára tette 39
Kiemelt értékelések
Váratlanul ért, mikor megláttam, hogy Paco Plaza a szerintem remek Verónica-hoz alkotott egy előzménysztorit az abban szereplő Narcisa nővérről. Szerencsére nem is kellett csalódnom, mert bár a rendező igaz, hogy ebben a filmben némileg visszafogja magát az ijesztő jelenetek terén, viszont a drámai élt lényegesen jobban kidomborítja. Szó se róla a kolostor falai, szűk folyosói ezzel együtt is adnak bőségesen feszélyező pillanatokat, az okosan felépített hangulat abszolút adja, de az egyre jobban kibontakozó rejtély, a szokások, a meghúzódó emberi sorsok kiemeltebb hangsúlyt kapnak. Mindig tudom díjazni az olyat, ha egy horror a korlátozott paráztatás mellett el tud mesélni egy élhető sztorit, egy alig 90 perces időtartományban. Színészi fronton ismét kiváló a helyzet, a Narcisa nővért alakító Aria Bedmar teljesen hiteles, és a kisgyerek szereplők megint csak szuperek.
Újabb minőségi spanyol horror dráma, engem nagyon elkapott.
6 és 7 közé raknám, a szokatlan végkifejlet és az általában meglévő idegesítő karakterek hiánya miatt inkább felfelé húztam.
Nem rossz, nem is kiemelkedő.
Egy egész teljes film, nekem nagyon tetszett, eleinte azt hittem ez is csak egy paranormális jelenségekkel teli Nun koppintás, de vittek bele egy sztorit, amit ebbe a másfél órában felvezettek, elmondák, kérdéseket hagytak, de meg is válaszolták. Végig tetszett a film, a horror motívumok eleinte unalmasan „már korábban látott” motívumokkal volt beinvesztálva, de utána egyre jobban elborul, ahogy annak az rendje. Szívesen megnézném mégegyszer. A vége rendkívül érdekesre sikeredett (jó értelemben), e végett is tetszik ennyire. a 4:3 vetítésével hajaz a Jodie-ra, bár hangulatában is. Igaz az mexikói volt ez meg spanyol, de a helyszín meg a téma, amit mindkettő feldolgoz majdnemhogy fedi egymást. Szeretem ezeket az elborult filmeket, meg azokat amik egy a mai világban is kérdőre vonható társadalmi réteget, szokást, népnek a rendjébe belemer nyúlni annak ellenére, hogy önmagában is a téma egy megosztó téma szokott lenni, de hogy még beleviszik a horror aspektusokat és lényegében a problémáról beszélnek csak másik útról megközelítve. Ezek a filmek magasan állnak nekem, és ez is oda került. Egyik kedvenc lett.
Sokkal jobb mint amire számítottam. Horror tekintetében sem piskóta, bár ha pl az Apácához hasonlítjuk, akkor az jóval félelmetesebb, de sztori tekintetében ez az erősebb, színészkedés tekintetében is. Inkább pszichológiai, semmint popcorn horror, tehát ez nem haverokkal nézős, közbe röhögcsélős horror.