Két különc – Péter, az üres szalonélettől elforduló, filozofáló nemes ifjú, és Sára, a gazdag, szeszélyes és unatkozó kisasszony – némi fondorlat és ügyeskedés által egymásra talál. Háttérben a gáláns rokokóvilág és üres szalonélet figurái, valamint Pontyi, a vidéki nemes úr: mindez sok… [tovább]
Várólistára tette 2
Népszerű idézetek
– Örökké változó öltözetek… Rózsaszín ruhát vész e magára, kél, mint a páva, s kevély magaviseletivel csak úgy láttatik az embereknek mondani: 'Nézzetek ide, milyen derék személy vagyok!' Nem gondolja meg, hogyha kényes ruháját a juhásznémra adom, azon is éppen úgy megáll, mint őrajta. Ilyeneket vegyék aztán az ember feleségül magának… Megöli köztük az embert az unalom!
– Mennél többet tanulok, olvasok, annál inkább látom, hogy semmit nem tudok. És semmit a puszta természetben fel nem foghatok.
– Ti mindnyájan olyanok vagytok, hogyha gazdag ifjúról hallotok, még nem is látjátok, már tömjéneztek neki! Belső érdemeire nem tekintetek, csupán szépségét, testét szeretitek!
– Az egyik vesz és elad. A pénz az istene. Másik gyilkolás szerelmese. E puskapor világban miért bolyongok én? Van még magányos rejtek a Föld színén…