Egy eddig ismeretlen történet a berlini fal leomlásának talán egyetlen veszteseiről: a nyulakról. 28 évvel ezelőtt ez a „halál zóna” vált legbiztosabb otthonukká: mindenütt zöldellő fű, sehol egy vadállat, ráadásul valódi őrök vigyázták nyugalmukat az emberek zaklatásaitól. Elzártak voltak, de… [tovább]
Várólistára tette 28
Kiemelt értékelések
Jó film, kisebb részben a nyulakról, nagyobb részben a németekről és a berlini falról, jó sok „áthallásos” szöveggel.
Valahol vicces, valahol meg szomorú, hogy ebből az 50 perces „nyuszis” filmből több dolgot tudtam meg a falról, mint anno iskolai tanulmányaim alatt összesen.
Azért arra kíváncsi vagyok, hogy vajon szaladgálnak-e még a nyuszik Berlin utcáin, vagy a nagyvárosi zűrzavar már sikeresen elűzte őket?
Nyomasztó, nyomasztó, és nyomasztó – hihetetlen, hogy egy kis nyúl-mikrotörténelemmel milyen depresszív hangulatba lehet hozni az embert.
Amúgy a film kiváló.
Népszerű idézetek
Idővel már csak az itt született generációk éltek itt. A külvilág nem is létezett számukra.
A nyulak mezejének alapítói büszkélkedni akartak művükkel. Vendégeket hívtak a világ minden tájáról. A vendégek csak ámultak-bámultak. A nyugati fal mögött is látogatók jelentek meg, hogy szemügyre vegyék a nyulak mezejét – bár az ő arcukon mintha némi félelem is tükröződött volna. A nyulak azonban mit sem sejtettek arról, hogy van, akik szerint alapvető jogaik sérülnek. A boldog állatoknak nem kellett semmit tenniük. Mindenük megvolt, amit akartak, így aztán a világon semmi nem érdekelte őket. Lassanként passzivitásba burkolóztak, majd apátiába süllyedtek. Úgysem tudtak volna semmin változtatni.
A mező alapító-atyjainak is feltűnt a dolog, új parkőrt neveztek hát ki. Egy igazi állatbarátot, aki ezt minden adandó alkalommal ki is fejezte. Úgy vigyázott a nyulakra, mint a szeme világára. Először is elhatározta, hogy magasabbra építi a falat. Súlyos betontömböket állítottak fel, és az utolsó réseket is befalazták. Új riasztórendszereket szereltek fel. Egyre több kutya gondoskodott a nyulak biztonságáról. Hamarosan kialudtak a lámpák fényei. A nyulak nyugodtan aludhattak.
A nyulak nem érezték magukat börtönben, szabadon futkározhattak. A határszakasz teljes szélességében rendelkezésükre állt. Nem voltak bezárva, futhattak, szabadon mozoghattak, ahogyan kedvük tartotta.
Az új parkőr mindent megtett annak érdekében, hogy a nyulak mezeje a lehető legkellemesebb hely legyen. Az egyetlen gondot az okozta, hogy vajon a nyulak értékelni fogják-e mindezt.