Emlékezzünk! zóna
100 éve, 1924. április 3-án született Marlon Brando. A XX. század legnagyobb hatású színésze, akiről Scorsese azt mondta: „Ő a jelzés. Van 'Brando előtt és 'Brando után'. Míg Pacino vallomása: „…összehasonlíthatatlanul jobb volt mindnyájunknál… egy fogalom…a halálom napjáig őt utánozom.” Egykori barátja, Jack Nicholson is őt tekintette példaképének: „Brando a legjobb, akire mindnyájan felnézünk. Ha ő elmegy, mindnyájan egy helyi értékkel feljebb kerülünk a ranglistán." Stella Adler és Elia Kazan korán meglátta benne a korszakos tehetséget. Stanley Kowalskiként a Broadway után a filmvásznon is sikerre vitte A vágy villamosát. Gyors egymásutánban jöttek az emblematikus alakítások és az anyagilag is jól teljesítők mozik: Viva Zapata!, Julius Caesar, A vad, A rakparton (ez hozta meg első arany szobrocskáját), Macsók és macák, Oroszlánkölykök, Orfeusz alászáll, A félszemű Jack, Lázadás a Bountyn, Üldözők, Queimada… Vito Corleone alakítását A keresztapában már az újjászületéseként címkézték fel. Ezért kapta meg a 2. Oscarját (összesen nyolcszor jelölték) és itt történt meg az a híres eset, mikor egy indián aktivista hölgyet küldött maga helyett a díj átvételére. Az utolsó tangó Párizsban a korszak botrányfilmje lett, de az alakítását, ahogy az 1979-es Apokalipszis most Kurtz ezredeseként is éljenezték. A Supermanben való rövidke feltűnése főleg a gigantikus gázsija miatt emlékezetes. Az 1989-es Forró évszakért utoljára nominálta az Akadémia. Ezt követően pályája már lefelé ívelt, ebben közrejátszott látványos elhízása, és az sem segített, hogy évtizedek óta rajta ragadt a problémás jelző. A sztárallűrjei, botrányai mellett eltörpült az a tény, hogy sosem szeretett igazán szöveget tanulni. Kései mozijai közül, érdemben az önparódia miatt is megemlíthető Az újonc, a Don Juan de Marco még szerethető, A szajrét pedig a generációs találkozó (De Niro, Edward Norton) okán. A minden szempontból katasztrófa Dr. Moreau szigetéért még az Arany Málnát is megkapta az Oscarjai, 5 Golden Globe-, 3 BAFTA- és egy Emmy-díja mellé. Persze csillaga ott a Hírességek sétányán, mindent elért, mindenkit megkapott. Bomlottak utána a nők és a férfiak egyaránt. A számtalan afférja mellett, háromszor meg is házasodott, papíron 11 gyermeknek volt édesapja. Számos családi tragédia érte. Fia, Christian 10 év börtönt kapott féltestvére, Cheyenne szeretőjének meggyilkolásáért, a lánya emiatt később öngyilkosságot követett el. Brando idős korára a világtól teljesen elzárkózva, eladósodva tengette napjait, pedig Tahiti közelében még saját szigettel is bírt. 80 esztendősen légzési elégtelenség következtében hunyt el. Csendes egyszerű temetést kért, amin Nicholson mondta a beszédet, hamvait szétszórták a sivatagban. Ahhoz, hogy kicsit lecsupaszítsuk a Legendát és közelebb kerüljünk magához az emberhez, érdemes elolvasni az E dalra tanított anyám önéletrajzi könyvét.
Már fiatal korában kitűnt tehetségével Venczel Vera
78 éve, 1946. március 10-én született Venczel Vera Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész.
https://mult-kor.hu/mar-fiatal-koraban-kitunt-tehetsege…
https://www.youtube.com/watch…
30 éve, 1994. március 4-én hagyott itt minket John Candy, a nagy szíve vitte el. A zseniális kanadai komikus olyan filmekben nevettetett meg minket, mint a Blues Brothers, Bombázók a seregnek, Családi vakáció, Csobbanás, Brewster milliói, Rémségek kicsiny boltja, Űrgolyhók, Jég veled, Hóbortos vakáció, Repülők, vonatok, autók, A nagy kiruccanás, Belevaló papapótló, Reszkessetek, betörők!, Eszelős szívatás, Mama pici fia…, de komolyabb mozikban is feltűnt, mint például a JFK – A nyitott dosszié.Hiányzik ez a szeretnivaló mackó!
A filmkultúra Martin Luther King Jr.-ja – Sidney Poitier-re emlékezünk
https://papageno.hu/intermezzo/2024/02/sidney-poitier/
https://www.youtube.com/watch…
A rajzfilm varázslat és tündérmese – Macskássy Gyula története
112 éve született a magyar rajzfilm atyja. Portré.
https://wmn.hu/kult/61888-a-rajzfilm-varazslat-es-tunde…
10 éve, 2014. január 31-én hagyott itt minket Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas filmrendező, aki nem csak a hazai, hanem az egyetemes filmművészet legendás alakja.
Aradon, 1902. január 31-én született Jávor Pál (eredetileg: Jermann Pál Gusztáv; elhunyt: Budapest, 1959. augusztus 14.) minden idők egyik legismertebb és egyik legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár. Népszerűségét kezdetben jó megjelenésének, tucatfilmekben eljátszott erős karakterű figuráinak köszönhette. Később ismerték fel drámai tehetségét, mély jellemábrázoló képességét
Jermann Pál 53 éves városi pénztáros és Spannenberger Katalin 17 éves cselédlány szerelemgyerekeként született Aradon, a rácvárosi (rácfertályi) Kis Molnár utca 11. szám alatti házban. Szülei csak az ő születése után házasodtak össze, ezért az anyakönyvbe Spannenberger Pál Gusztáv néven jegyezték be.
A háromgyerekessé növő család nehezen élt meg, sokszor költözködtek lakbérgondok miatt, amíg édesanyjuk a Kossuth (korábbi nevén Pesti, mai nevén Holló, románul Mărășești) utcában fűszer- és gyümölcsboltot nyitott. Édesanyja az Állami Főreálba íratta, de az iskola helyett szívesebben járt az Uránia és az Apolló moziba.
Az első világháború alatt kiszökött a frontra, és leveleket kézbesített a katonáknak. Édesanyja kerestette, és hónapok múlva a tábori csendőrök szállították haza.
1918-ban az Aradi Hírlap újságíró gyakornoka volt, de kiutasíttatta magát az újdonsült Romániából, mert Dániában akart letelepedni.
A vasúti jegyét azonban Budapesten érvénytelenítették, így ottragadt, és beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. Oklevelet már az Országos Színiegyesület színiiskolában szerzett, 1922-ben.
Először a Várszínházban, majd 1922 és 1924 között a Renaissance Színházban játszott, 1924 és 1926 között Székesfehérváron, Faragó Sándornál, 1927 és 1928-ban Szegeden. Ekkor a Magyar Színházhoz szerződött, 1929-ben fellépett a Belvárosi Színházban és a Fővárosi Operettszínházban is.
1934. július 24-én házasságot kötött Landesmann Olga, gyermekeit egyedül nevelő özvegyasszonnyal, egy zsidó iparmágnás lányával.
1930-tól 1935-ig a Vígszínház, 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház tagja volt. (Közben 1938-ban és 1943-ban fellépett az Erzsébetvárosi Színházban és 1944-ben a Vígszínházban is.)
1944-ben a németek Sopronkőhidára hurcolták. 1945-ben a Magyar Színházban, 1946-ban a Művész Színházban kapott egy-egy szerepet.
1946-ban Sárossy Szüle Mihály társulatával az Egyesült Államokban turnézott, 1950-ben és 1951-ben kisebb filmszerepeket kapott Hollywoodban. Az itthon ünnepelt sztár sokat szerepelt amerikai magyarok előtt nagy sikerrel, rögtönzött, szegényesen díszletezett színpadokon. Az amerikai életszakasza egészében véve azonban sikertelen volt, és honvágyát sem tudta leküzdeni.
1956-ban Izraelben vendégszerepelt, de a következő évben hazatért, először a Petőfi Színházban, majd a Jókai Színházban játszott.
Kitörő lelkesedéssel fogadták itthon, elhalmozták szerepekkel, de betegsége ekkor már egyre inkább elhatalmasodott rajta.Várkonyi Zoltán Sóbálvány című filmjében a próbafelvételek után Mohai dr. szerepét kénytelen volt átadni a már korábban hazatért Páger Antalnak. 1959-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, ami nagy elégtétel volt számára, hiszen a háború után Major Tamás nem fogadta be a színházba. Betegsége miatt szerepet azonban már nem kapott.
A közönség tökéletes kiszolgálást kapott. Azt kapta, amit akart: ideálképet és vágyteljesülést. Akár grófot, akár mezei gazdát játszott Jávor Pál, a ruhája tökéletes szabású volt, csizmája fényes, autója és bajsza elegáns, ő maga snájdig, a legszebb nőkkel csókolózott, sokat énekelt, és akár búsongva, akár szilajul, mindig példás szakértelemmel cigányozott – írta róla Lukácsy Sándor (Filmvilág, 1987/10).
1959 augusztusában a János kórház kertjének egy félreeső zugában egy hófehér klinikai asztal mellett Jávor Pálnak utoljára húzták legkedvesebb nótáit a budapesti muzsikus cigányok. Az egykori filmsztár utolsó kívánsága volt, hogy halála előtt még egyszer mulathasson úgy, ahogyan azt éveken át tette a székesfőváros ezüst tükrös kávéházaiban, majd néhány esztendővel később az Egyesült Államok magyarlakta vidékein.
Utolsó útjára a Farkasréti temetőben tízezrek kísérték el.
(Wikipédia)
