Beszélgetések zóna
Sodró Eliza kislány kora óta nem akart mást, csak színésznő lenni, így ami külső szemmel korai siker, az számára végtelen hosszú várakozás utáni megérkezés volt. Tudja-e a tehetséges ember, hogy tehetséges? Jelentkezne-e ma az SZFE-re? És miért szeretne fideszes lenni? Interjú.
David Cronenberg-interjú a Telexen.
A testhorror királya szerint nincs borzasztóbb dolog jelenleg az ukrajnai háborúnál. Viggo Mortensennel sorsszerű, hogy összebarátkoztak. A légy folytatását 3D nyomtatással képzelte el. A Magyarországra is érkező új filmjét még nem búcsúnak szánja.
A Partizán évzáró beszélgetése:
1997-ben, éppen negyed százada kezdte meg adását Magyarország első két országos kereskedelmi csatornája, a TV2 és az RTL Klub: idén 25 éves tehát a magyar kereskedelmi televíziózás. Bár a hogyanról vérremenő viták folytak, az akkor mégsem volt senki számára nem volt kérdés, hogy Magyarországon is létre kell hozni a plurális médiapiacot. Az ígéret és a remény az volt, hogy a televízió piacosítása és a csatornák versenye a szórakoztatás új, minőségibb formáit, az információáramlás szabadságát és a kommunikáció demokratikussá válását fogja elhozni. A 25 éves évforduló alkalmából megtartott ünnepi vacsora témája az volt, hogy vajon beteljesült-e ez az ígéret. Négy vendégünk tévés karrierje nagyjából a kereskedelmi tévékkel együtt indult: végigélték a magyar tévézés kezdeti, lelkes, kísérletező szakaszát, és a professzionalizálódásának (kiüresedésének?) korszakát is. Az elmúlt negyed század televíziózását alakító főbb folyamatokról kérdeztük őket: milyen szempontok alakítják a nagy tévék műsorstruktúráját? Miért vesztek ki az új, kísérletező formák? Hogyan teremti meg a tévé a saját világát? Lehet-e szórakoztató formában társadalmilag releváns témákról beszélni?
Spáh Dávidot vélhetően a legtöbben a Família Kft. ikerpárjának egyik tagjaként raktározták el a fejükben, ő viszont azóta mindent megtesz, hogy ne csak gyerekszínészként gondoljanak rá. Forgatókönyvet ír, sorozatot és színházi darabokat rendez, reklámfilmeket készít, most pedig megírta első regényét. Az eredetileg forgatókönyvként induló Még egyszer egy kiégett negyvenes férfi különös időutazása, a szerzővel ennek kapcsán beszélgettünk a középkorú magyar férfiak válságáról, a zene néven eladott automatizált szemétről, és arról, miért nincsen még nagyjátékfilmje, holott elsősorban rendezőnek tartja magát.
Alföldi Róbert magyar évadot tartott a színházban: valamennyi idei rendezése hazai közegben játszódik, a Centrál Színházban látható magyartenger például szinte katalógust ad a konfliktusainkról.
Pedig Alföldi azt mondja, neki mostanra fogyott az ereje és a hite, ami az ország jelenlegi helyzetét illeti, „lemerült a közéleti akkumulátora”.
Hogyan írná le legpontosabban a jelenlegi viszonyát a hazájához? Megitták-e a kávét Rátóti Zoltánnal? Tüntetett volna-e annak idején a kémiatanáráért? És vállalna-e egy pszichedelikus utazást? Ezekről kérdezte a Telex a rendezőt.
Magyarországon több százezer gyerek nő fel szenvedélybeteg családban, tehát ahol az egyik vagy akár mindkét szülő függő. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat most megjelent könyve, A láthatatlan árvák róluk szól.
A novellák írói maguk is érintettek, saját gyerekkori élményeiket mesélik el. Köztük van Kovács András Péter humorista is, akinek az apja alkoholista volt.
Miller Dávid: Nekem fontos a sikerélmény
Kicsoda az a Miller Dávid? Színész? Műsorvezető? Énekes? Ismert szülők gyereke? És még? Egyszeriben bekerült a köztudatba, de mintha nem tudnánk RÓLA semmit. Gyárfás Dorka kanapéján viszont végre picit többet láthatunk belőle a tehetségén túl. Megismerhetjük a humoros oldalát, például amikor elmeséli, hogyan ijedt meg egyszer a saját tetoválásától, és abba is beavat minket, miképp viszonyul alacsony alkatához. Beszél arról, hogy mit tanult meg leginkább a szüleitől, mikor sírt utoljára, és azt is kifejti, miért pont zongorán szeretne megtanulni játszani. A Te+én kanapéján Miller Dávid válaszol Gyárfás Dorka kérdéseire.
https://wmn.hu/te-en/59050-miller-david-nekem-fontos-a-…
