Beszélgetések zóna
Az ördögűző kétségtelenül minden idők egyik legfontosabb, legikonikusabb és leghíresebb horrorfilmje. De miben rejlik az ereje? Mi volt az eszméletlen sikerének az oka? Hogyan, és mivel babonázta meg az akkori nézőket? Mennyire öregedett jól? Hogyan tud fél évszázaddal a bemutatója után is félelmetes lenne? Tud-e egyáltalán? És, mindezek után volt-e értelme folytatni? De szó lesz Friedkin munkáságáról és arról, hogy miként „készült” el minden idők legemlékezetesebb horror filmzenéje is.
Ördögűző podcast: https://www.roboraptor.hu/2023/10/31/az-ordoguzo-film-5…
Kapcsolódó filmek: Az ördögűző (1973)
Hogy viszonyul az öregedéshez és az idő múlásához? Miben és hogyan igyekszik példát mutatni a 15 éves lányának? A Makeup/Down legfrissebb epizódjában Lilu vendége Ábel Anita színésznő, műsorvezető, aki egy hatalmas szütyővel érkezett a forgatásra, úgyhogy azok sem fognak csalódni, akik elsősorban a sminkelős-bőrápolós témák miatt nézik a sorozatot. Anita, akit a legtöbben a Szomszédok című ikonikus sorozatból ismernek, mesélt arról, hogy milyen volt szó szerint az egész ország szeme előtt felnőni, hogy tizenévesen mit jelentett neki “sztárnak” lenni és hogy miért igyekszik kifejezetten, hogy ismert emberként is megőrizze a civilségét. Szóba került az is, hogy milyen bántások érték tinilányként az alkata miatt és hogy ez hogyan hatott a személyiségére.
Hernádi Judit korán felfedezte, hogy hatással van az emberekre. Hogy nevetnek, ha ő csinál valamit. Hogy miért nevetnek pontosan, nem érdekelte különösebben. A Színművészeti Főiskola után megtapasztalja a Vígszínház három jelentős igazgatóját: Várkonyit, Horvait és Martont. A Sohase mondd című dallal megismeri az ország, a szakma azonban nem lelkesedik ettől. Lánya születése előtt pedig dobbant és szinte vissza sem néz: közel negyven éve szabadúszóként dolgozik. Életútinterjúnkban mesél a Vígről, illetve hogy mit gondol Martonról és Eszenyiről és áldozataikról, az SZFE szétveréséről és a forradalomcsinálás korlátairól, Zsófi lányáról és a transzgenerációs anyai mintákról, a HetiHetesről, és hogy mi maradt meg neki Gulyás Marciból, és mit jelentett neki Bajor Imre barátsága.
Oszter Alexandra színésznő, festőművész és illusztrátor, de ő maga összművészetnek nevezi saját munkásságát. Oszter Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész lánya a Három igazság legújabb epizódjában elárulta, hogy édesapja óvta őt a színészi szakmától, mert nem akarta, hogy árucikk váljon lányából. A művésznő rendhagyó interjút adott Palikéknak, melyben nem csak gyermekkoráról mesélt, de kamasz fiával való kapcsolatáról is árult el részleteket.
Előny vagy hátrány, hogy anyanyelvi szinten, de római akcentussal beszéli az olasz nyelvet? Mire céloz, amikor azt mondja a sikeres filmszerepekkel kapcsolatban, hogy „nem minden az, aminek látszik”? Sztarenki Dóra, akit a Mellékhatás című népszerű sorozatból is ismerhetünk őszintén beszélt arról, hogy milyen jövőt jósol a magyarországi független színházaknak, hogyan hat a bőrére, ha nem megfelelően étkezik, és mi az, amit szerinte itthon cikinek tartanak, külföldön viszont nem.
A héten Kútvölgyi Erzsébet Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja volt Veiszer Alinda műsorának vendége. Az interjúban Kútvölgyi beszélt a Vígszínházban lehúzott ötven éve mellett a főiskoláról, első apósáról, Örkény Istvánról, a rendszer elleni tüntetésekről a hetvenes években és most, a Kern Andrással közös Az élet mint olyan című előadásról, valamint arról is, hogy szerinte Marton László még élne, ha 2017-ben nem robban ki a hozzá fűződő botrány.
Míg sokan évekig próbálkoznak, őt elsőre felvették a Színművészetire: mint mondja, bevált az esélytelenek nyugalma. Azóta két fronton is kitört skatulyáiból: színpadon mélyül, filmen lágyul. A méregdrága Hunyadi-sorozat mindig hidegnek tűnő, de belül tomboló Szilágyi Erzsébetével is talál közös pontokat, de leginkább mégis a Katona maratoni hosszúságú Térey-adaptációja, a Káli holtak beszél arról, ami benne is mocorog. Bodnár Judit Lola Rujder Viviennel beszélgetett.
Egyebek mellett társadalmi megosztottságról és csontig hatoló gyűlöletről beszélt Veiszer Alinda műsorában Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.
A színész-rendező úgy látja, a világ nem változik, ugyanazok a problémák sújtanak minket most is, mint évszázadokkal korábban. De most mégis nagyobb gondban vagyunk, az ő gyerekkorában, a „düledező szocializmusban” pszichés értelemben jobb állapotok voltak, „a szakma és a művészet nem voltak rossz passzban”, most „nagyobb a káosz”.
Úgy véli, a legnagyobb probléma a manipuláció, és ebben a mesterséges intelligencia is kellemetlenségeket okozhat. Rudolf berohant a kamarához, amikor megtudta, hogy manapság már előfordul olyan, hogy mesterséges intelligenciával szinkronizálnak filmeket élő színészek helyett. De a színháznak valószínűleg nem lesz nagy baja emiatt, mert a személyes jelenlétet nem tudja megadni a technológia.
