A történet helyszíne egy balatoni üdülő, amelyet Fikász Ferenc, ötvenéves vállalkozó, hatalmas adósságot nyakába véve kibérel. Terve szerint őszre kifizeti az adósságot és lerakja családja boldogulásának alapjait. Természetesnek veszi, hogy ennek a célnak az eléréséhez minden eszközt alkalmaznia… [tovább]
Zimmer Feri (Zimmer Feri 1.) (1998) 206★
Képek 6
Szereposztás
Kedvencelte 32
Várólistára tette 39
Kiemelt értékelések
Nem is tudom, hányszor láttam már, de a poénok még mindig ugyanolyan erősen ütöttek, mint amikor tavaly láttam ötvenedjére. A szaggatott, felgyorsított jelenetek, a karakterek hülyeségei, a hirtelen átvett ruhák… Megunhatatlan.
Kellemes csalódás. Nézhetetlen, tipikus magyar vígjátékra számítottam. Ez inkább bájos volt.
Nagyon ódzkodtam ettől a filmtől a kezdetekben, de végül is örülök, hogy megnéztem, mert szórakoztató helyzetkomikum. A jól megszokott, magyar igénytelenséget és ennek mismásolását rendkívül jól kifigurázza, bár annak biztosan nem való, aki hagyományos vígjátékot vár. Például azt kifejezetten nehéz volt megszokni, hogy az egész játékidő kétszeresére van gyorsítva a gagek és lehetetlenségek ábrázolása végett, de annak viszont jót tett, hogy muszáj volt utószinkronizálni, így érteni is, amit mondanak (sok régebbi magyar filmnél nincs ez a luxus). A szövegkönyv is jól meg lett írva, nem annyira spontán és röhejes, mint egy Zsozé atya stream, de azért szakadtam néha. Az is kapóra jött, hogy se a sztori, se a szereplők nem vették egy percig sem komolyan magukat, így még a Tesco gazdaságos kivitelezés fölött is könnyedén el lehetett siklani. A végén átcsapott egészen abszurdba, viszont nekem a lezárása az, ami miatt az összes kis hibát elengedtem. Az megint egy kifejezetten jó döntés volt, és helyére is tette az egészet spoiler.
A hamisítatlan szélgörcsösen erőltetett magyar idiotizmus kvintesszenciája.
Szégyellem, hogy képes voltam végignézni.
Nem hiszem, hogy ez a magyar vígjátékok gyöngyszeme, de szórakoztató kikapcsolódást nyújt, és egészen remek színészi alakítások vannak benne, még akkor is, ha közben van egy keserű mellékíze a filmben megjelenő korrajznak és mentalitásnak.
Nagyon izgalmas volt a kamerakezelés és vágás a filmben (épp olyan félrecsúszott volt, mint minden a történetben) és kifejezetten jó volt a gyerekszemszög is, viszont maga a sztori nem fogott meg annyira, a befejezés pedig elég összecsapott volt.
Kultfilm, nagyon bírom Reviczkyt, hihetetlen forma. A film úgy jó, ahogy van, a poénok minden.
Kedvenc magyar filmem a Csinibaba mellett. Egy időben minden nyáron megnéztem. Már egy ideje nem néztem újra, de ez olyan, amit bármikor képes vagyok újra nézni… :))
Az „így könnyű kicsinek lenni!”-t meg azóta is sokszor felemlegetem. Csak kár, hogy akinek nem esik le, hogy honnan idézek, az nem érti. D:
Én az ilyen poénokat bírom.
Népszerű idézetek
Feri: Vilma, mit tettél a levesbe?!
Vilma: Mér' .. mi van?
Feri: Az egyik asztalnál eszik!
Vilma: Az lehetetlen.
Feri: Ma Lucia reggeliztet, mi meg megyünk takarítani. (kacsint)
Vilma: Takarítani? Azt a lány szokta.
Feri: Hát ezért nem sikerül nekünk semmi, mert olyan lassan jár az agyad, mint egy döglött csigának. Azért megyünk takarítani (kacsint, majd suttogva folytatja), hogy pénzt keressünk.
Vilma: Hová? Az állomásra? Vagy a szomszéd panzióba?
Feri: Ne bőszíts fel Vilma…
Ibolya: De hát ez ráz!
Feri: Még szép! Ugyanis alapvetően tilos a zuhanyt használni. A mérőt azért tettem fel,hogyha mégis valaki alávetemedne,hát legyen mit számlázni.
Kázmér: Rozika, mit szólna ha készítenék néhány művészi fényképet magácskáról?
Rozi: Róóólam?
Kázmér: Amint éppen kezében tartja a presszó működési engedélyét,dátum, bélyegző, stb..
Folytatása
Összehasonlítás |