Zimmer Feri (Zimmer Feri 1.) (1998) 72% 205★

Nem is tudom, hányszor láttam már, de a poénok még mindig ugyanolyan erősen ütöttek, mint amikor tavaly láttam ötvenedjére. A szaggatott, felgyorsított jelenetek, a karakterek hülyeségei, a hirtelen átvett ruhák… Megunhatatlan.

Kellemes csalódás. Nézhetetlen, tipikus magyar vígjátékra számítottam. Ez inkább bájos volt.

Gyerekként imádtam, és most is jól elszórakoztam rajta.

Nagyon ódzkodtam ettől a filmtől a kezdetekben, de végül is örülök, hogy megnéztem, mert szórakoztató helyzetkomikum. A jól megszokott, magyar igénytelenséget és ennek mismásolását rendkívül jól kifigurázza, bár annak biztosan nem való, aki hagyományos vígjátékot vár. Például azt kifejezetten nehéz volt megszokni, hogy az egész játékidő kétszeresére van gyorsítva a gagek és lehetetlenségek ábrázolása végett, de annak viszont jót tett, hogy muszáj volt utószinkronizálni, így érteni is, amit mondanak (sok régebbi magyar filmnél nincs ez a luxus). A szövegkönyv is jól meg lett írva, nem annyira spontán és röhejes, mint egy Zsozé atya stream, de azért szakadtam néha. Az is kapóra jött, hogy se a sztori, se a szereplők nem vették egy percig sem komolyan magukat, így még a Tesco gazdaságos kivitelezés fölött is könnyedén el lehetett siklani. A végén átcsapott egészen abszurdba, viszont nekem a lezárása az, ami miatt az összes kis hibát elengedtem. Az megint egy kifejezetten jó döntés volt, és helyére is tette az egészet spoiler.

A hamisítatlan szélgörcsösen erőltetett magyar idiotizmus kvintesszenciája.
Szégyellem, hogy képes voltam végignézni.

Csak és kizárólag idegesített. Erőltetett volt, és kínlódó. :-(

Nem hiszem, hogy ez a magyar vígjátékok gyöngyszeme, de szórakoztató kikapcsolódást nyújt, és egészen remek színészi alakítások vannak benne, még akkor is, ha közben van egy keserű mellékíze a filmben megjelenő korrajznak és mentalitásnak.
Nagyon izgalmas volt a kamerakezelés és vágás a filmben (épp olyan félrecsúszott volt, mint minden a történetben) és kifejezetten jó volt a gyerekszemszög is, viszont maga a sztori nem fogott meg annyira, a befejezés pedig elég összecsapott volt.

Tényleg Fikász Ferenc a mi Ferink? Hát ezen most besz@rtam :D Nagyon régen láttam utoljára is, és sajnos nem is annyira sokszor, mint amennyire a kedvenceimet nézegetem. spoiler
Feriék archetípusát tökéletesen formáltnak érzem, jók a poénok is, emiatt nem is kaphat mást, csak 10 csillagot. spoiler

Kultfilm, nagyon bírom Reviczkyt, hihetetlen forma. A film úgy jó, ahogy van, a poénok minden.

Kedvenc magyar filmem a Csinibaba mellett. Egy időben minden nyáron megnéztem. Már egy ideje nem néztem újra, de ez olyan, amit bármikor képes vagyok újra nézni… :))
Az „így könnyű kicsinek lenni!”-t meg azóta is sokszor felemlegetem. Csak kár, hogy akinek nem esik le, hogy honnan idézek, az nem érti. D:
Én az ilyen poénokat bírom.