Vera Cruz (1954) 71% 7★

Erről a westernről egy Belmondo film címe jutott az eszembe; Az arany bűvöletében. A szereplők célja megszerezni mindenáron a nagy halom kincset, amit kísérnek persze kizárólagosan csak saját maguknak illetve a közösségük számára, senki sem kíván osztozkodni.
Van itt kevésbé etikus és még kevésbé etikus szereplő is. Az összes figura a saját erkölcsi felfogásában próbál célba érni.
Szerencsére a film készítői a karakterek kidolgozásával elég sokat foglalkoztak és ezért a film aránylag jó, szórakoztató és néhány résztől eltekintve nem unalmas. Az unalmas jelenetek szerencsére a film elenyésző részét képezik és ez Robert Aldrich rendező dicsérete, aki a pályája elején rendezte meg ezt az alkotást. A Vera Cruz egy western-hez képest cselekményes és egyáltalán nem vontatott ez a játékidejének is köszönhető, ami elég kurta.
Két legnagyobb pozitív eleme a főszereplő páros, akik alakításukkal elérik, hogy ne foglalkozzunk a történet gyengeségeivel, ami egyáltalán nem rossz, mert van itt polgárháború, szerelem, útkeresés, cselszövés és némi akció látványos lövöldözéssel.
Eddig nem sok Gary Cooper filmet láttam, de ezen változtatni fogok!
Nem klasszis film, nincsenek benne nagy filmes bravúrok sem képileg, sem tartalmilag, de érdemes megnézni!

A 94 percből nettó 30 biztos azzal telt el, hogy csak lőttek egymásra és se dialógus, se semmi, csak röpködtek a golyók. Randomszerűen néha eltaláltak valakit, de ez aligha tett hozzá a történethez bármit is. Itt Cooper és Lancaster csatája dúlt. Nem szeretem amikor egy filmen látszik, hogy két rivalizáló színész azon van, hogy lenyomja a másikat (és nem csak a forgatókönyv szerint). Felüdülés volt a vége, amikor spoiler…
Továbbra is Flynn westernfilmjeit preferálom. Ő egyrészt nem erőlködött azon, hogy bárkit is lejátsszon a vászonról, másrészt nem is mertek berakni mellé nagyobb nevet.
Lancestert meg száműzöm az életemből. Számomra rohadt irritáló a játékstílusa.
Jóindulattal kap 6 csillagot a film, de az kizárólag Cooper érdeme.