Szellemíró (2019–2022) 75% 2★

Teljesen véletlenül találtam rá erre a sorozatra, és bár tudtam, hogy gyerekeknek készült, azt hiszem, erre nem voltam felkészülve. Persze, kölyökkoromban rengeteg hasonlót néztem én is, aztán jó 10 évvel később a húgommal együtt követtem pár Disney-sorozatot is (a Sok sikert, Charlie az egyik kedvencem volt), de azért a többség már nem igazán tudott lekötni. Az ehhez hasonló alkotásokkal az a legnagyobb bajom, hogy a gyerekszínészek mindig megpróbálják leutánozni a nagyokat, ami a legtöbb esetben eléggé visszásra szokott sikeredni. Komikus figurát irtó nehéz játszani, és még sokszor a felnőttek sem elég tehetségesek ahhoz, hogy ne játsszák ki a létező összes eszközzel a poént (értsd: úgy reagálnak dolgokra, hogy még a hülyének is leessen, hogy most egy poén volt itt – ami legtöbbször nem is vicces), szóval a természetesség nagyon tud hiányozni. Erre pedig a gyerekszínészek 95%-a nem képes. Ahogy itt sem. Szóval, elég nagy hátránnyal indult a sorozat, mert már az első részekből kitűnt, hogy én itt egyik szereplőt sem fogom megkedvelni, utána pedig jött a másik nagy sablon: minden részbe erőszakoljunk bele valami mondanivalót, amit ugyebár több soron ki is kell hangsúlyozni, mert a gyereknéző hülye és nem fogja megérteni a lényeget. (Nem, a gyerek gyerek és nem hülye.) Maga az alapsztori nem lenne rossz, hogy ismert regények hősei keverednek a mi világunkba, bár számomra az eléggé hihetetlen, hogy a négy gyerek közül (egyikőjük ráadásul igazi stréber) senki nem hallott még Alizról (Aliz Csodaországban). Egyedül a „rejtély” miatt tartottam ki, és valószínűleg a második évadba is belelesek majd, de túl sok mindent már nem várok. Ja igen, a hetedik részben megkapjuk az utóbbi 10 év leggázabb CGI-jelenetét, amikor a cowboyok vagy kik, harcolnak egymással a lézerfegyverrel. Nekem volt szekunderszégyenem emiatt.