Szcientológia, avagy a hit börtöne (2015) 73% 42★

Értékelés hamarosan (remélem holnap)… ezt még fel kell dolgoznom.

Mindig lenyűgöz, hogy az emberi butaságnak nincs határa. Engem nem zavar, ha valaki „érdekes” dolgokban hisz, legyen ez akár a fényevés, vagy a rák gyógyítása a csakráinak a megnyitásával. A probléma ott kezdődik, hogy lesznek emberek, akik visszaélnek mások „hitével” és extrém esetekben a szcientológiai egyházhoz hasonló – lobbiértékkel rendelkező – torzszülöttek születhetnek.
A film maga nem valami jó, felszínes, hatásvadász és unalmas is, a celeb bullshit-ről nem is beszélve.

Szerintem egyáltalán nem lett hatásvadász, vagy béna, sőt!
Úgy gondoltam, hogy a szcientológiával kapcsolatban nem lehet már nekem újat mondani, de ennek a filmnek sikerült. Az a legnagyobb erőssége, hogy nem csak ilyen-olyan mendemondák, legendák alapján jutunk infókhoz, hanem pont, hogy elsőkézből. Azok az emberek beszélnek, akik ott voltak a tűz közelében, akik a legmagasabb szintekig eljutottak, az igazi fejesek. Persze, csak a felszínt karcolgatja, de így olyan töményre sikerült ez a két óra, amennyire a néző még éppen el tudja viselni. Az volt a célja, hogy minél hitelesebb alapot adjon arra, hogy elrettentse az embereket ettől az „egyháztól”, és betekintést nyújtson, hogy milyen borzalmak mennek ott. Olyan mint a cigi, az a legjobb, ha nem is szoksz rá.
Érdekes tanulmány amúgy, szép párhuzamokat lehetne vonni bármelyik diktatúrával.
A recept:
– Végy egy elmebeteg, erőszakos, paranoid, pénz és/vagy hatalomsóvár, szuggesztív személyiségű embert, aki remek szónok.
– Hagyd, hogy kimossa az emberek agyát, majd maga köré gyűjtse őket.
– Építsetek fel egy fizikai és lelki megfélemlítésen alapuló rendszert.
– Zsigereljetek ki mindenkit, és gazdagodjatok meg belőle!
(Persze számoljatok azzal, hogy közben néha lecserélődik a „főtiszti” gárda, akik a csillogásból könnyen egy sötét Lyukban, kínzások közepette találják magukat. De így csak még jobban fognak imádni, nem?)

A téma (dokumentum)filmért kiállt, ez kétségtelen. Alex Gibney filmje esetében a téma túlnőtt magán a filmen, én ennek tulajdonítom közönségsikerét. Mert a filmmel rengeteg probléma van (csak nagyon röviden): noha informatív, azért ez két-három nem túl nagy terjedelmű cikkből is kiderül; a személyes történetek nem túl mélyek, az elmondott történetek játékfilmes illusztrációját én mindig problémásnak tartom, itt a megvalósítás is kínos; a celeb portrék inkább bombasztikusak, az emberek szenzációéhségére apellálnak. Néhány igazán érdekes részlet pedig nem kapott kellő kifejtést, így pl. az adóhatósággal való háborúskodás. Olyan archív felvételekhez sem sikerült hozzáférniük, amiket ne találhatnánk meg videomegosztókon. Gibney filmjének érdeme, hogy rendkívül figyelemfelkeltő, és pusztán a Szcientológia Egyház épületeinek mutogatása elér valamifajta hatást: gigantikus, zárt és nyomasztó épületek ezek. Ha látunk néha belső tereket, azok engem mindig zavarba ejtenek, mintha a hatvanas-hetvenes évek sci-fi sorozatait keresztezték volna a harmadik birodalom grandiózusságával – komolyan nem hiszem el, hogy ilyen van, ha nem látom, és itt egy több milliárd dolláros vállalkozásról beszélünk.
E film helyett tudom ajánlani a South Park vonatkozó epizódját, voltaképpeni mondanivalója mindkettőnek ugyanaz, és ott szembesülünk igazán az őstörténettel, illetve Paul Thomas Anderson kiemelkedő remekművét, a The Mastert, ami ugyan nem egy az egyben a szcientológiáról vagy annak alapítójáról szól (ugyanakkor e film nézése közben több valós részletet, epizódot felismertem PTA játékfilmjéből), de az egésznek a működését sokkal mélyebben járja körül.

Sokat nem tudok a szcientológiáról, szóval nekem mondott elég sok újat a film. Hát fúj. Ha csak a fele, ha csak a negyede igaz, már akkor is borzasztó. L.R.H-ra meg már ránézni is hányinger.

A dokumentumfilm számomra informatív volt és érdekes, noha azért persze hatásvadász is kissé.

Egyvalami azért biztosan kiderült: a szcientológiában leginkább Tom Cruisnak éri meg lenni. :)

Nagyjából volt fogalmam a film előtt is arról, hogy milyen aljas banda ez, és miket csinálnak, de így utána csak még döbbenetesebb, hogy mindezt ilyen sikerre vitték. Elképesztő a módszer, amivel magukhoz édesgetik a kiszolgáltatott embereket, hogy aztán a hátukon felmászva még gazdagabbak legyenek. Sok új információt kaptam, de azért kérdéseim is maradtak. Ezek nagy része az emberiség életképességét vonja kétségbe a látottak után.

Szcientológia: Az emberi hiszékenység és ostobaság fokmérője. Az egyház, nálunk már csak vallási egyesület, amit egy bigott, bomlott tudatállapottal rendelkező, bukott sci-fi regényíró alapított, amely nem más, mint vegytiszta üzlet. Melynek célja a hívők kizsákmányolása és az adófizetés elkerülése világméretű szinten. Vallási filozófiákra támaszkodó önkényuralmi szekta. Tanai pedig olyanok, mintha valaki a Star Warst vagy a Star Treket forgatná bibliaként, de az egyháznak mégsem vicces, hanem inkább félelmetes híre van. Könnyű őket felismerni, mert a vitorlázóknál is hülyébb zsargont használnak. Hubbard szerencsére már nem vezet semmit, ellenben csak negatív felsőfokokkal illethető Miscavige jelen pillanatban is óriási károkat okoz azokban az elmékben, akik önként és dalolva csatlakoztak az egyházhoz.
Érintőlegesen sem sok jót lehetett hallani a zavaros képződményről, az alábbi, thriller izgalmakkal bővelkedő dokumentumfilm exvallási vezetőkkel készített interjúk segédletével rakja ki a rubik kockát a szektáról. Hátborzongató. Félelmetes. Hányingertkeltő.

Mivel sok mindent nem tudtam a szcientológiáról eddig, így számomra érdekes volt, egészen lekötött, de azért egyértelműen érezni mögötte a sztárolást és hogy azért készült, hogy felhajtást kapjon. Azért lekötött így is, de néhol már kicsit zavart ez a jelleg.

Mint dokumentum film alapvetően a fontos tartalma miatt kap sok csillagot. Alapból nem néztem volna meg, de most úgy tűnik be akarnak szervezni. Keresem az ellenszerét, mert egyébként elég kézzelfoghatatlan, hogy ők mivel jönnek majd elő, és én hogyan fogok reagálni (a beszervező még elég normális figurának tűnik, sőt pozitív társadalmi szerepben van). Érdekesek ezek a figurák. Itt valami az egoval való azonosulással megy félre.

Nagyon nem mondott többet, mint ameddig eddig is tudtam, inkább csak a felszínt karcolgatja. Ami nyilván hasznos, meg azért jó, ha egy ilyen szervezetnek valaki ellent mer mondani. De még bátor filmnek sem tudnám mondani, mert hatalmas eldurrantani valója nem volt.

Érdekes, hogy megtaláltam Juszt Lászlónak egy magyar kilépett taggal forgatott filmjét és amellett, hogy nyilván az egy interjúfilm és cseppet unalmasabb, információmennyiségre az is megvan ennyi (- Tom Cruise).