A 2005. a tabuk ledöntésének évét jelentette a német filmgyártásban. Adolf Hitler halála után majdnem 60 évvel először jelenítik meg a Führert a vásznon – egyszerre két produkcióban is. A nálunk is vetített A bukás című mozifilm mellett elkészült Heinrich Breloer háromrészes televíziós műve is.… [tovább]
A 2005. a tabuk ledöntésének évét jelentette a német filmgyártásban. Adolf Hitler halála után majdnem 60 évvel először jelenítik meg a Führert a vásznon – egyszerre két produkcióban is. A nálunk is vetített A bukás című mozifilm mellett elkészült Heinrich Breloer háromrészes televíziós műve is. Breloer évek óta kutatta Albert Speer sorsát, akivel egyszer személyesen is találkozott. Az építész-hadügyminisztert a szövetségesek által felállított bíróság a híres nürnbergi perben húsz évre ítéli. A börtönévek alatt Speer buzgón nekilát emlékei lejegyzésének, s ezeket barátai segítségével mindvégig ki is tudja csempészni. Speer 1966-ban valóságos médiasztárként lép ki a spandaui fegyház kapuján, s haláláig (1981) gondosan ápolja a „jó náci”, a „gyilkosok közé keveredett gentleman”, „az apolitikus szakember”, a „hatalomtól megrészegült művész” imázsát.
Az Albert Speer életét, Hitlerrel való kapcsolatát és a korszakot bemutató háromrészes sorozat folytatásában a korabeli interjúk, a visszaemlékezések, az archív felvételek, és a gondos részletességgel felépített fikciós ábrázolások révén tovább bővül az izgalmas és tanulságos korrajz. [bezár]
