Slugs, muerte viscosa (1988) 50% 4★

Ez valami fantasztikus volt! Egymást váltották a jobbnál jobb jelenetek. Random kaptunk áldozatokat, így volt magányos, kutyájával élő bácsika spoiler, volt középkorú kertészkedő párocska spoiler, nem maradt el a kötelező szex jelenet sem, majd az utána levő trancsír a csigák cincogásával kísérve (na ez marha gusztustalan volt – mármint nem a cincogás), de a legjobb a csigát gyanútlanul lenyelő fickó volt, akiből kiették magukat a nyálkás dögök. Mondjuk azt nem értettem, hogy a szemgolyójából hogyhogy kukacok robbantak ki. Igen, ezt szó szerint kell érteni. Kirobbantak. Bumm. Valószínű ez volt a film csúcspontja.
A hörcsögös jelenet viszont nagyon nem tetszett… de legalább nem tengerimalacot áldoztak fel. Akkor valószínű félidőben kiszálltam volna.

Jóisten gyere le…

Ha azt gondolod, a Night of the lepus után nem találsz röhejes gyilkos állatot, akkor ezt neked találták ki. Van itt minden, szörnyű színészi játék, szörnyű párbeszédek, és persze retteget címszereplőink, a nyüszörgő csigák. Mert mi sem lehet veszélyesebb és rémisztőbb, mint a világ egyik leglassabb jószága. A karakterek közül nálam toronymagasan kiemelkedik az iskolai kémiaprofesszor(?), aki a mai modern világban, mikor minden sarkon kapni kb csigairtót, spoiler. Komolyan, szertettel tudom ajánlani mindenkinek, aki retroshock-os állapotba akar kerülni.